A magyar származású dr. Edith Eva Eger A döntés című könyve megírására 89 évesen határozta el magát. Innen indul az azonos című színdarab történetének szála, amit Csányi Sándor rendezésében Tenki Réka mesél el a közönségnek a MOM Kulturális Központ színpadán.
Nagyon kevés túlélő tudna ma mesélni a náci haláltáborokban átélt élményeiről. Dr. Edith Eva Eger 1927-ben született, kamasz lányként élte át a földi poklot, amit zsidó holokausztnak nevez a történelem. Megérkezésük első napján találkozott dr. Mengelével, aki gázkamrába küldte szüleit, őt pedig táncra kényszerítette. Edith nővérével együtt túlélte Auschwitzot, Amerikába emigrált, pszichológus lett. Évtizedekig tartott, mire képes volt szembenézni múltjával, és elmúlt kilencven, amikor történetét végre mások is olvashatták.
A döntés című könyvéből Székely Csaba írt színpadi adaptációt, amelyben Edith Eva Eger (korábbi nevén Elefánt Edit) karakterét Tenki Réka jeleníti meg.
Sikerlistás könyv
A magyar közönség nagyon sokáig tartotta toplistán a 2017-ben megjelent A döntés című könyvet, beszámolók alapján számtalan embernek ad máig reményt, és lehetőséget a leküzdhetetlennek tűnő traumákkal való szembenézéshez.
Egyik legfontosabb univerzális üzenete a gyógyulás útjának ábrázolása. Az embert megviselheti egy tragédia fizikailag és lelkileg is, de Eger arra is rámutat, hogy a szellemi munka elengedhetetlen a gyógyuláshoz. Mentora, Viktor Frankl mutatta meg számára, hogy az életben mindenre tekintsen úgy, mint egy lehetőségre. Hogy fedezze fel belső erőforrásait, és vállaljon felelősséget a szabaddá válásért. Ez segített neki abban, hogy végre szembenézzen a múlttal ahelyett, hogy harcolna ellene, és menekülne előle. Ezt az ajándékot szeretné Eger is továbbadni: hogy reményt találjunk a reménytelenségben, hogy értelmet és célt teremtsünk szenvedésünkből – legyenek azok akár a legborzasztóbbak –, és hogy elfogadjuk az életet.
„A gyógyulás nem egyenlő azzal, hogy eltüntetjük a sebhelyet, de még azzal sem, hogy ellátjuk a sebet. A gyógyulásunk az, ha megtanuljuk becsben tartani a sebesülésünket.”
Az emberek nagy érzéseket akarnak átélni
Az emberek nagyokat akarnak nevetni, nagyokat sírni. Ez egy „igazi sírva nevetős darab” – így harangozta be az előadást Csányi Sándor, aki életében először lépett színpadra feleségével.
„Egy 93 éves nő elmeséli az életét, ami tele van örömmel, szeretettel, bájjal, aztán egyszer csak olyan borzalmak történnek vele, amik beleégnek az agyadba. Amit képtelenség elfelejteni vagy megbocsátani. Persze az is kiderül a könyvből, hogy ha nem tudsz megbocsátani, akkor nem is fogsz tudni továbblépni.
Jelenleg ez a legfontosabb történet az életemben. Nemcsak azért fontos, mert Rékával ez az első közös színházi munkánk, hanem azért is, mert azt érzem, 47 éve arra várok, hogy elmesélhessem ezt a történetet. Mi azóta nem tudjuk elfeledni, amióta először elolvastuk.”
Te döntesz: arra figyelsz, amit elvesztettél, vagy arra, ami még megvan
Edit kamasz lány, jó reményű tornász és balett-táncos, akit edzője az olimpiára képzett. Alig két évvel idősebb Anna Franknál, mikor összetörik álmát, származása miatt nem juthat ki a versenyre, kisvártatva pedig gettóba, majd munkatáborba kerül. A szemünk láttára szépen apránként veszít el szinte mindent. A szüleit, a ruháit, a haját, a szerelmét, a jövőjét. Testvére, Magda marad neki, de őrzi még gyermeki ártatlanságát, a jó dolgok emlékezetét és a reményt: ha ezt a napot képes volt túlélni, a következő is menni fog.
Édesanyja tanácsára legjobban a fejében lévő gondolataihoz ragaszkodik, és azokat dédelgeti. Ezt mutatja be nekünk Tenki Réka alakjában egy ártatlan lány, lógó, csíkos pizsamában. Réka átlényegül, kislányként hadar, locsog, előreszalad, ábrándozik, megszakad a szív, amikor egy erőszakos emlékét tanácstalanul csak úgy narrálja: „Nem tudom, ilyenkor mit kell csinálni”. Honnan tudná? Ki tudja?
Az út, amit a szemünk láttán bejár, arról szól, hogy szépen lassan feldolgozza azt a sok rémséget, ami vele történt, és igenis egy ponton már tudnia kell, hogy mit kell csinálni: szembe kell néznie a múltjával. Először jó, ha beszélni képes róla, hiszen ő meséli el nekünk, kidomborítva korához illő bölcsességeit, értelmezését. Fiatal asszonyként már tudatosan fogalmaz, ironizál, dönt a saját és gyermekei sorsa felől.
Végül érett nőként, 53 évesen visszalátogat Auschwitzba, ahol a legmélyebbre elásott emléke is feltör, és szembesíti őt mind közül a legnehezebb döntésével. Ott és akkor szembenéz saját érdemtelenségét duruzsoló démonával.
A darabot azoknak is jó szívvel ajánljuk, akik olvasták és jól ismerik a történetet. De a könyv elolvasását megelőzően is képes érvényesíteni erejét ez a színpadi adaptáció, Tenki Rékának köszönhetően. A színésznő már az Egyasszony című darabban bebizonyította, hogy a monodráma műfajával is elbíró tehetség. Mozgása végig vonzza a tekintetet, Csányi Sándor több, apró mellékszereplős beugrása csak erősíti jelenlétét, dinamizmust ad játékának.
A darabra még májusban és júniusban is lehet jegyet váltani. Ha pedig még így sem elég a jóból, Tenki Réka hangján elérhető a könyv hangos verziója is.
