Almási Kitti hegedűtudása már nem a régi, de a zene máig fontos az életében

Olvasási idő kb. 4 perc

Fantasztikus és igazán szívmelengető volt A Zene Show-ja című koncertsorozat legutóbbi estje, ahol ezúttal Almási Kitti klinikai szakpszichológussal beszélgettek hazánk első komolyzenei talkshow-koncertjének keretében, miközben a zenéről a MÁV szimfonikus virtuózai gondoskodtak.

Létezik egy klassz rendezvénysorozat, amely A Zene Show-ja néven fut, és a legkülönbözőbb területekről érkező hírességek gondolatait köti össze a zene erejével. Az első ilyen előadáson Berecz Zsombor vitorlázó, olimpikon volt a meghívott, második alkalommal Törőcsik Franciska színésznő volt a vendég, a harmadik esten pedig dr. Almási Kitti klinikai szakpszichológussal beszélgetett a ZeneMűvekből is ismert Seidl Dénes. A MÁV Szimfonikus Zenekar pedig csodálatos koncertet adott karmesterük, Dénes-Worowski Marcell vezetésével. Az eseménynek az Akvárium Klub adott helyet, és a nagyterem bizony megtelt aznap este.

Milyen volt az este?

Kellemes meglepetéssel indult a vendég számára a rendezvény, ugyanis az előadás előtti napon volt a születésnapja, mely alkalomból a zenekar eljátszotta neki a Happy Birthdayt szimfonikus köntösben, természetesen. Almási Kitti őszintén meghatódott ezen, és meg is osztotta a közönséggel, hogy erre egyáltalán nem számított. Aztán rögtön el is árult egy titkot magáról. Gyerekkorában ő is hegedült, de később, gyakorlás híján, megkopott ez a tudása.

Azt is elárulta, hogy a zene nagyon fontos szerepet tölt be az életében, és nagyon szeret énekelni is,

de arról nincs meggyőződve, hogy tud is. Elárulta azt is, hogy melyik az a Barbra Streisand-dal, mely mindig megríkatja, aztán szakmaibb hangnemre váltva, szóba kerül, hogy a zenének milyen erős pszichológiai szerepe van.

A különböző stílusú zenék különböző területeket aktiválnak az agyunkban, így valóban létezik az a trükk, hogy a vidám, pörgős zenéktől mi magunk is vidámak és energikusak leszünk, míg a lassabb, líraibb daloktól érzelmesebb, akár szomorúbb hangulatba kerülhetünk.

Aztán a műsorvezető feltette azt a kérdést, hogy mi az a pont, amikor az embernek valóban érdemes pszichológushoz fordulni az életében. A szakember erről úgy vélekedett, hogy „jobb megelőzni, mint kezelni”. Hiszen nemcsak akkor kellene a pácienseknek segítséget, szaktanácsot kérniük, amikor már krízishelyzet van, hanem az egészséges szinten tartás végett is, mely trükköt a tengerentúlon már felismerték. Almási Kitti bevallotta, hogy ő maga is jár pszichológushoz, és a gyerekeinek is fogja javasolni ezt. Aztán újra a szimfonikus zenekar növelte az est fényét, Schumann Genovéva nyitánya című darabjával.

A MÁV Szimfonikusok csodálatos aláfestő zenét varázsoltak az estének

Krízisek

Az este során 2 téma köré épült a beszélgetés, az első a „krízisek” témaköre volt. Megtudhattuk, hogy mihez érdemes fordulni, ha krízishelyzetbe kerülünk. A szakember szerint a jelenlegi háborús helyzet viszont fenekestül felforgatta a dolgokat. Hiszen ez valóban szinte mindenre rányomja a bélyegét. Ilyenkor az ember személyes problémája eltörpül egy ilyen méretű katasztrófa mellett.

Általánosságban, rendes körülmények között viszont érdemes a művészetekhez, alkotáshoz, a barátainkhoz, sporthoz vagy naplóíráshoz fordulni. Ezek után Ravel darabja csendült fel, mely kitűnő aláfestésnek bizonyult a felvetett témát illetően.

Almási Kittivel az est házigazdája, Seidl Dénes beszélgetett

Szerelem

Az est második blokkjában már vidámabb vizekre eveztek a beszélgetés résztvevői, hiszen a párkapcsolatok kerültek terítékre. A párkapcsolatokról úgy érezhetjük, hogy már mindent tudunk, de a szerelem témája mégis örök. A pszichológusnő szerint az egyik legnagyobb hiba, melyet az emberek általánosságban elkövetnek, hogy társfüggők lesznek. Partner nélkül félembernek érzik magukat, ezért sokszor belesodródnak olyan kapcsolatokba is, melyek nem őszinték.

A másik hiba, amit sokszor elkövetünk, a túlidealizálás, mely során túl sok szereppel ruházzuk fel a másik felet.

Amikor elmúlik a rózsaszín köd, akkor szokott leginkább eldőlni, hogy partnerünk furcsaságai idegesítenek minket, vagy ezekkel együtt szeretjük őt, úgy, ahogy van. Egy kapcsolat elmélyülésekor pedig sokan elkövetik azt a hibát is, hogy megijednek, és kihátrálnak, ezek után pedig új, felszínes izgalmakat keresnek, ahelyett, hogy egy sokkal intimebb dimenzióba lépnének párjukkal. De a szakvélemény szerint fontos tudatosítani magunkban, hogy a szerelmünk elsősorban maradjon meg a szerelmünknek, ne pótapánk, gyerekünk, főnökünk vagy a szuperhősünk legyen.

Almási Kitti azt is elárulta, tapasztalata szerint főleg a 30-as nőknél lépett fel egy olyan tendencia, hogy olyannyira kétségbeesettek a biológiai órájuk miatt, hogy az igényeiket túlságosan is alább adják, mely döntés boldogtalan párkapcsolatot szül. Ahogy egy érzékletes hasonlattal meg is fogalmazódott mindez: „Olyannyira vágyunk valakire, hogy a végén már mindegy, ki az, és szép lassan eljutunk a szűzérmétől a bolti párizsiig a minőséget tekintve.”

Majd a sírig tartó szerelem szellemében felcsendült az est zárásaként Csajkovszkij Rómeó és Júlia nyitánya.

Meglepetés?

Jó hír, hogy a rendezvénysorozat folytatódik, és legközelebb nyáron érkezik újabb állomásához A Zene Show-ja, de a meghívott vendég személyét egyelőre még titok fedi.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Berényi Bianka
Berényi Bianka
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?

Testem

Sürgősségi fogamzásgátlás: így működik valójában az esemény utáni tabletta

Az esemény utáni tablettát sokan még ma is „kémiai abortuszként” emlegetik, pedig a tudomány szerint ez az elnevezés biológiailag teljesen hibás. A sürgősségi fogamzásgátlás nem a megtermékenyített petesejtet támadja, hanem a hormonok nyelvén beszélve egyszerűen „elhalasztja” a peteérést, amíg a veszély el nem múlik. Mi zajlik le a női szervezetben a tabletta bevétele után, és miért kulcsfontosságú az időfaktor a nem kívánt terhesség megelőzésében?

Offline

Melyik hegység csúcsa a Matterhorn? Hegyek nehéz kvíze

Földrajzórán nem csak a hazai tájakat kellett ismernünk, gyakran még vaktérképen is be kellett jelölnünk a határainkon kívül fekvő nevezetes helyeket. Kvízünkben ezúttal Európa ismert hegységeivel kapcsolatos tudásod tesztelheted.

Testem

Ha ezeket eszed, megnő a korai halál esélye

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek szerepe az étkezésben egyre nagyobb, mivel könnyen elérhetőek, olcsók és sokáig eltarthatók. Azonban egyértelmű összefüggés mutatható ki ezen ételek fogyasztása és a megnövekedett szív- és érrendszeri kockázatok, valamint az ezekből fakadó korai halálozás között.

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.