Fejős Éva: A kislányom miatt is fontos nekem a környezetvédelem

Olvasási idő kb. 3 perc

Az ország egyik legismertebb írónője, Fejős Éva, aki az új regényével nagyon fontos küldetést is vállal.

Az Athén, végállomás című regényt régóta várják a rajongók, hiszen az előzménytörténetben a szereplők kalandjai nem értek véget. Az Örökre Görögbe folytatásában ismét a déli országba kalauzolja az olvasókat Fejős Éva, de más különlegessége is van a kötetnek. A webshopból rendelhető példányok éle is virágmintákkal nyomott, és egy olyan különleges papírlapot is elrejtenek ezekben, amelyekből az instrukcióknak megfelelően elültetve virág hajt majd ki. 

„Véletlenül elém került egy külföldi cikk, amelyben arról írtak, hogy Japánban egy magazin – amelynek értelemszerűen jóval rövidebb az élettartama, mint egy könyvnek – lapjai virágmagokat tartalmaznak, hogy olvasás után ne a kukában végezze az újság, hanem új élet fakadjon belőle. Attól kezdve azt vadásztam, hol tudnék én is virágmagos oldalra szert tenni, szerencsére régi partneremnél, az Alföldi Nyomdánál nem ismernek lehetetlent, és így a webshopunkba rendelt 3000 példányban található egy-egy virágmagos oldal, amelyből majd színes virágok kelnek életre! Ez számomra azt jelzi, hogy a történetem, ami élményt és varázslatot közvetít az olvasók felé, egy extra élményt, új életet is ad számukra: egy cserépnyi vidám színű virágot, amiről mindig az Athén, végállomás története juthat majd eszükbe.”

Fejős Évának már csak kislánya miatt is fontos a környezet védelme, és mint kiadótulajdonos-író a saját eszközeivel igyekszik tenni azért, hogy csökkentse a saját ökolábnyomát. Linda januárban lesz ötéves, és a szülei már egészen kicsi korától környezettudatosságra nevelik.

„A nagymamája, alighogy Linda totyogni kezdett, elkezdte tanítani neki a szelektív szemétgyűjtést, apukája a kezdetektől kiiktatta a kislányunk életéből (és persze már korábban a lakásunkból is) a műanyag szatyrokat, az eldobható palackokat, elmagyarázta neki, miért nem ihatunk műanyag szívószállal, csak papírral. Én pedig nagyon sokszor sétálok vele, miközben ő mellettem rollerezik, hogy ne kocsival menjünk oda, ahová 30 perc gyalogolással is odaérhetünk. Linda az óvodában is jó példát lát, rendszeresen kijárnak a közeli erdőbe szemetet szedni. Így például már rég evidens neki, hogy nem szemetelünk.”

Lánya, Linda hamarosan 5 éves lesz
Fotó: Fejős Éva

A mindennapokban Éva tudatosan él, például, ha most szeretne magának is egy nem elektromos rollert venni, kiadóként keresi a környezettudatos megoldásokat, és rendszeres támogatója a Greenpeace-nek. A fentieken kívül több regényében szórakoztató hangvétellel környezetszennyezési ügy áll az események középpontjában. 

„Többen írtak az Úton hozzád elolvasása után, jelezve, a környékükön hol láttak illegális hulladéklerakót. Azt a könyvet részben a Greenpeace szakértői által feltárt történetek ihlették, ők segítettek abban, hogy rálássak a helyzetre, ami egyébként sokkal rosszabb volt, mint képzeltem. Új regényemhez, az Athén, végállomáshoz pedig már felelős erdőgazdálkodásból származó papírt használtunk, ami részint azt is jelenti, hogy minden kivágott fát pótolandó legalább egy facsemetét ültetnek. Nemcsak szépek lesznek ezentúl a könyveim, hanem igyekszem környezetbarát módot választani az elkészítésükhöz. A regényeim sok-sok olvasó polcát és éjjeliszekrényét díszítik, a visszajelzések szerint nagyon kedvelik a szép borítóimat, a gyönyörű könyvgerinceket, és most már azt is elmondhatom, hogy felelősen gondolkozunk a felhasznált papírról is.”

(Címlapkép: Getty Images; Fejős Éva) 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?