Képregényt rajzolt a magyar forradalomról Amerika Kapitány szülőatyja

Olvasási idő kb. 2 perc

Az 1956-os forradalom híre az egész világot bejárta, az ismert – bár többek által kétségbe vont – történet szerint még Elvis Presley is pénzt gyűjtött a magyar menekültek megsegítésére. Az amerikai képregény egyik legkiemelkedőbb alkotója pedig egy rövid történetben rajzolta meg Budapest ostromát, alig három évvel az eseményeket követően.

Az 1917-ben született és 1994-ben elhunyt Jack Kirby kezdetben rajzfilmrajzolóként kereste a kenyerét, de hamar, alig húszévesen átnyargalt az akkoriban jelentős fellendülést megélő képregényiparba. Joe Simonnal együtt ő alkotta meg a világháborús hazafias szuperhős, Amerika Kapitány figuráját, aki 1941 márciusában debütált az újságosstandokon, a következő évtizedekben pedig az Atlas Comics, majd jogutódja, a Marvel elsőszámú rajzolója lett (bár egy időben dolgozott a rivális DC-nek is), Stan Leevel közös munkájának köszönhetjük a Fantasztikus Négyes, Hulk és az X-Men megszületését.

Az ’50-es években Kirby még főként sci-fiket, westerneket, háborús és romantikus történeteket rajzolt, dolgozott többek között az Atlas által kiadott, a világháború és más konfliktusok látványos ütközeteit megörökítő Battle (Csata) című antológia-füzetsorozat számára is. A Battle 1959-ben megjelent 65. számában találkozhattak az olvasók a Kirby által rajzolt (és talán általa is írt – a korabeli amerikai képregényeket nem volt szokás szignózni, így az író kiléte ismeretlen) Ring of Steel, vagyis Acélgyűrű című történettel, amely mindössze öt oldalon meséli el a szovjet tankok és a pesti forradalmárok közötti összecsapást, az amerikai közönség által megszokott, tőlünk kissé idegen pátosszal és eltúlzott drámaisággal tálalva az eseményeket.

Az ENSZ Különbizottsága 1958 decemberében hozott nyilatkozatot a magyar forradalom elleni fellépés és a szovjet megszállás elítéléséről – amely, mint tudjuk, nem sokat ért –, a téma tehát „benne volt a levegőben” az Acélgyűrű megjelenésének idején.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Rudolf Dániel
Rudolf Dániel
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?