Szereted a mustárt? Tudtad, hogy egyébként egészséges is?

A mustár könnyen lehet egészséges receptek hozzávalója is: salátaöntetekben remek ízesítő, ahogy mézes-mustáros csirke is készülhet vele, vagy egy szelet steak zöld borsos-mustáros szósszal. Mézesen és fokhagymásan lazacszeletek mellett is finom egy adag édesburgonya-pürével, de mártogatós is készülhet belőle egy kevés majonézzel, avokádóval és lila hagymával. Gombaraguban zsályával és majonézzel finom melegszendvicsfeltét, és a burgonyasalátába is fér belőle egy-egy kanállal. 

Ezért egészséges a mustár

Nem csak a magja, a levele miatt is. A Healthline számos olyan kutatást szedett össze, amely a növény egészségügyi előnyeit vizsgálja. Ezek alapján a mustár szerepét a jövőben is érdemes megfigyelni a magas vércukorszint  kezelésében. Állatokon végzett kutatások azt mutatják, hogy a mustármag felgyorsíthatja a gyógyulást és csökkentheti a kontakt dermatitisz tüneteit. Ez az az állapot, melynek során a bőrön viszkető kiütés alakul ki az allergénnel való érintkezés után.

Kiderül az is, hogy a mustármagban lévő antioxidánsok védelmet nyújthatnak a fertőzésekkel szemben, így a baktériumok és gombák, köztük az  E. coli, a  B. subtilis és a S. aureus ellen. Persze ennek bizonyítására még újabb kutatások szükségesek.  

Leveik jelentős mennyiségben tartalmaznak kalciumot, rezet, valamint C-, A- és K-vitaminokat, míg a magvak különösen gazdagok rostban, szelénben, magnéziumban és mangánban is. A mustárnövény tehát kifejezetten gazdag különféle tápanyagokban. 

A magok és a levelek egyaránt ehetők, a murstárszósz pedig egy viszonylag alacsony kalóriatartalmú ízesítő. Leveleit nyersen vagy főve is fogyaszthatják, ami izgalmasabbá teszi a salátákat, leveseket és a ragukat.

Egészségügyi előnyeinek sorában mindenképpen jelentős, hogy a mustár antioxidánsokat és más hasznos növényi vegyületeket tartalmaz, amelyekről a szakemberek úgy vélik, segítenek megvédeni a testet a károsodásoktól és egyes betegségektől. Például olyan a glükózszármazékok forrása, amelyek megtalálhatók az összes keresztes növényben, beleértve a brokkolit, a káposztát, a kelbimbót és a mustárt. A glükozinolátok akkor aktiválódnak, amikor a növény levelei vagy magjai megrongálódnak, akár rágással, akár darabolással. Ezek stimulálják a szervezet védekező képességét a betegségekkel szemben.

Ahogy egy 2017-es kutatásból kiderül, a mustármag és a levelek különösen a következőkben gazdagok:

• Izotiocianátok: ez a vegyület glükozinolátokból származik, amelyek meggátolhatják a rákos sejtek növekedését vagy terjedését.
• Szinigrin: ez a glükozinolátból származó vegyület felelős a mustár csípős ízéért, és feltételezhetően gyulladásgátló, antibakteriális, gombaellenes, rák elleni és sebgyógyító tulajdonságokkal rendelkezik.
• A mustár gazdag karotinoidokban, izorhamnetinben és kaempferolban is. A kutatások összekapcsolják ezeket a flavonoid antioxidánsokat olyan betegségek elleni védelemmel, mint a 2. típusú cukorbetegség, szívbetegség és bizonyos rákfajták.

Azt is fontos tudni, hogy a nyers mustármag és a levelek jelentős mennyiségű goitrogént tartalmaznak. Ezek olyan vegyületek, amelyek nagyobb mennyiségben megzavarhatják a pajzsmirigy normális működését.