Így túráztak a dédszüleink – hol volt még a túrabakancs és a technikai póló?

Fejes Réka

2020. augusztus 1.

Ezeket szerettétek

Bár lenyűgöző az ókori Róma civilizációja, volt néhány olyan gusztustalan szokásuk, melyek sokkal inkább elrettentők, mintsem vonzóak.

6 gusztustalan dolog, ami az ókori Rómában várt volna rád

Sok pénzt bukhat, aki automatikusan megteszi, amire az MVM kéri.

Ha ezt kéri az MVM, ne tedd meg, minden pénzed bánhatja

Magánszemélyként és vállalkozásként is érinthet bennünket az adómentessé váló tevékenységek körének változása 2025-ben.

Jó hír érkezett: adómentessé válik jövőre ez a tevékenység

Sokan nem tudnak erről az autós szabályról – komoly büntetés lehet a vége.

65 ezres büntetés járhat érte, ha így autózol

Vélemény

Kálmán Szonja

Bűnös lehet az áldozat? Erre mutat rá Sallai Nóra autóbalesete
Kálmán Szonja

„Örülj, hogy elmehetsz egyedül a János kórházba” – ezért vesztik el barátaikat az anyák
Kálmán Szonja

Karsai Dániel mindannyiunknak fontos üzenetet hagyott maga után
Kálmán Szonja

A „vissza a suliba”-mémek hazudnak: a szülők sem bontanak pezsgőt iskolakezdéskor
Dr. Hujber Szabolcs

A telefonokat korlátozó rendelettel nincs baj, azzal már inkább, ki hogyan viszonyult hozzá

Olvasási idő kb. 1 perc

Nem tudnám elképzelni az életet anélkül, hogy a zsúfolt hétköznapokból néhanapján ki ne szabadulhassak a természetbe: a kirándulásra már-már alapvető emberi igényemként tekintek. Pedig nem volt mindig magtól értetődő, hogy ha ez ember egy kis nyugalomra vágyott, felhúzta a túrabakancsát. A hazai természetjárás csak a 17. században vette kezdetét, és a huszadik század elejére, a városiasodással, a pihenéshez és a szabadidőhöz való jog megjelenésével, a turizmus fellendülésével és a túrázás kultúrájának kialakulásával ismét elkezdtünk vágyni a természet közelségére, amitől a felgyorsuló világ lassan megfosztott bennünket. Következzenek a múlt század lelkes kirándulói képeken. Kattints a folytatáshoz!

Ezek az úriemberek az 1900-as évek végén vették a nyakukba a világot. Ha ismerték volna a flanelinget, a trekkingnadrágot és a nordic walking botot, valószínűleg nem keménykalapban és sétapálcával hódították volna meg a hegyoldalt. Fotó: Fortepan / Mészöly Leonóra

A fehér ruhás kislányt szülei túlbiztosították a káros UV-sugarak ellen széles karimájú kalapjával és napernyőjével, a fiúk viszont jól tették, hogy az oldalukra vettek egy-egy táskát, amibe a kincseiket gyűjtögethetik. Fotó: Fortepan / Schoch Frigyes

Magyarországon az első turistaegyesület 1891-ben alakult meg, attól kezdve pedig nem volt megállás. A természetjáró mozgalom meghódította az egész országot. Ez a csapat első ránézésre több mint száz fővel kerekedett fel, hogy felfedezze a budapesti Csillag-völgy természeti értékeit. Fotó: Fortepan / Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény

A természetjárás hulláma nem csak a világi berkekben hódított. Ezek a papnövendékek egy nagyszombati kirándulás alkalmával telepedtek le sütögetni. Fotó: Fortepan / Jezsuita Levéltár

Ezen az 1912-ben készült képen egy ismerős alak is feltűnik Vajdahunyad várának falai előtt. A hátul álló, bricsesznadrágot viselő szakállas úr nem más, mint a földrajztudós Cholnoky Jenő. Fotó: Fortepan / Cholnoky Tamás

A Normafát nem csak ma lepik el szívesen a turisták, már a 20. század elején is népszerű volt a természetbe vágyó városiak körében. Fotó: Fortepan / Mészöly Leonóra

A legnépszerűbb túracélpontok a Magas-Tátra és Erdély voltak, nem csoda, ha a trinanoni békeszerződés után alábbhagyott az emberek természetjáró kedve

A legnépszerűbb túracélpontok a Magas-Tátra és Erdély voltak, nem csoda, ha a trianoni békeszerződés után alábbhagyott az emberek természetjáró kedve. Fotó: Fortepan / Zichy

Az igazán elkötelezett túrázóknak viszont a hó sem jelenthetett akadályt. Fotó: Fortepan

E-mailben várjuk a megfejtéseket, hogy az úr vajon min és milyen módszerrel támasztotta meg hátsó felét, amíg falatozott. Fotó: Fortepan

A ’30-as években már akadtak, akik rájöttek, hogy a lakkcipőt érdemes otthon hagyni, ha túrázni indulnak. Fotó: Fortepan

Mások nem vacakoltak a kutyagolással, inkább motorkerékpárra ültek. Az urak a brit Ariel cég vasparipáját választották. Fotó: Fortepan

És voltak, akik négy keréken csodálták a mellettük elsuhanó tájat. Fotó: Fortepan / Konok Tamás

A turistaházak a 19. század második felétől kezdtek gombamód szaporodni. A Természetbarátok Turista Egyesületének Pilisben található Kevélynyergi Menedékháza 1920-ban épült fel, de hivatalosan csak nyolc évvel később avatták fel. Az ünnepségen 3000 turista vett részt. Fotó: Fortepan

Ennek ellenére a fiatalok a sátrazást sem vetették meg. A gramofon persze ilyenkor sem maradhatott otthon. Nem sokat változott a világ, igaz? Fotó: Fortepan

A Lillafüredi Állami Erdei Vasút vonalát eredetileg a fahiány pótlására kezdték el építeni a második világháború végén, de később a turistákat is a Bükkbe vonzotta. Fotó: Fortepan / Kurutz Márton

A Gyermekvasutat, vagy ahogy akkoriban hívták, az Úttörővasutat 1947-ben hozták létre azzal a szándékkal, hogy bevezessék a gyerekeket a vasút világába.

Fotó: Fortepan

Az első cserkészmozgalmak az 1800-as évek végén alakultak meg Nagy-Britanniában, hozzánk a 20. század elejére értek ide. A fiatalok az 5. Nemzetközi Cserkész Világtalálkozón vesznek részt Hollandiában, 1937-ben. Fotó: Fortepan / Magyar Bálint

Kezeket fel, akinek van olyan ismerőse, aki minden magaslatra felmászik, minden ehetőnek vélt bogyót megkóstol, és minden hegyi patakba beleiszik! Fotó: Fortepan / Höfler Tibor gyűjtemény

Oszd meg másokkal is!