Ezek az úriemberek az 1900-as évek végén vették a nyakukba a világot. Ha ismerték volna a flanelinget, a trekking nadrágot és a nordic walking botot, valószínűleg nem keménykalapban és sétapálcával hódították volna meg a hegyoldalt.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
A fehér ruhás kislányt szülei túlbiztosították a káros UV-sugarak ellen széles karimájú kalapjával és napernyőjével, a fiúk viszont jól tették, hogy az oldalukra vettek egy-egy táskát, amibe a kicseiket gyűjtögethetik.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
Magyarországon az első turistaegyesület 1891-ben alakult meg, attól kezdve pedig nem volt megállás. A természetjáró mozgalom meghódította az egész országot. Ez a csapat első ránézésre több mint száz fővel kerekedett fel, hogy felfedezze a budapesti Csillag-völgy természeti értékeit.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
A természetjárás hulláma nem csak a világi berkekben hódított. Ezek a papnövendékek egy nagyszombati kirándulás alkalmával telepedtek le sütögetni.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
Ezen az 1912-ben készült képen egy ismerős alak is feltűnik Vajdahunyad várának falai előtt. A hátul álló, bricsesznadrágot viselő szakállas úr nem más, mint a földrajztudós, Cholnoky Jenő.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
A Normafát nem csak ma lepik el szívesen a turisták, már a 20. század elején is népszerű volt a természetbe vágyó városiak körében.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
A legnépszerűbb túracélpontok a Magas-Tátra és Erdély voltak, nem csoda, ha a trinanoni békeszerződés után alábbhagyott az emberek természetjáró kedve.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
Az igazán elkötelezett túrázóknak viszont a hó sem jelenthetett akadályt.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
Emailben várjuk a megfejtéseket, hogy az úr vajon min és milyen módszerrel támasztotta meg hátsó felét, amíg falatozott.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
A 30-as években már akadtak, akik rájöttek, hogy a lakkcipőt érdemes otthon hagyni, ha túrázni indulnak.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
Mások nem vacakoltak a kutyagolással, inkább motorkerékpárra ültek. Az urak a brit Ariel cég vasparipáját választották.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
És voltak, akik négy keréken csodálták a mellettük elsuhanó tájat.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
A turistaházak a 19. század második felétől kezdtek gombamód szaporodni. A Természetbarátok Turista Egyesületének Pilisben található Kevélynyergi Menedékháza 1920-ban épült fel, de hivatalosan csak nyolc évvel később avatták fel. Az ünnepségen 3000 turista vett részt.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
Ennek ellenére a fiatalok a sátrazást sem vetették meg. A gramofon persze ilyenkor sem maradhatott otthon. Nem sokat változott a világ, igaz?
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
A Lillafüredi Állami Erdei Vasút vonalát eredetileg a fahiány pótlására kezdték el építeni a második világháború végén, de később a turistákat is a Bükkbe vonzotta.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
A Gyermekvasutat, vagy ahogy akkoriban hívták, az Úttörővasutat 1947-ben hozták létre azzal a szándékkal, hogy bevezessék a gyerekeket a vasút világába.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
Az első cserkészmozgalmak az 1800-as évek végén alakultak meg Nagy-Britanniában, hozzánk a 20. század elejére értek ide. A fiatalok az 5. Nemzetközi Cserkész Világtalálkozón vesznek részt Hollandiában, 1937-ben.
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra
Kezeket fel, akinek van olyan ismerőse, aki minden magaslatra felmászik, minden ehetőnek vélt bogyót megkóstol, és minden hegyi patakba beleiszik!
Fotó:
Fortepan / Mészöly Leonóra