Tequilát inni látványos: előbb a citrom, aztán a só, majd az ember felhajtja az agávépárlatot elegánsan, teátrálisan, de legalábbis sokkal menőbb módon, mint ahogy elszopogatna egy rozéfröccsöt. Éppen ettől gyanús, hogy erre az egészre valójában nem is lenne szükség azon kívül, hogy mások is lássák a diszkóban, hogy itt valami nagyon speckó pia fogy és ők is kipróbálják... Szóval nem lehet, hogy a körítés csak a marketingesek ötlete? Valóban jobb lesz a tequila a sótól és a citromtól?
Az ital alapanyaga a kék agávé, ami a liliomvirágúak rendjébe tartozik, tehát nem kaktuszféle, ahogy sokan gondolják, hiába mexikói az ital maga. Egy palack tequila elkészítéséhez akár nyolc év is szükséges, mert a növény ennyi idő alatt érik meg, de nemritkán a húsz sem elegendő.
Hogyan igyuk a tequilát?
Sóval és citrommal? Kukaccal, lime-mal, fahéjjal vagy naranccsal? Vagy mindegy, mert ezek nem sokat adnak az élményhez?
A helyzet az, hogy ha autentikus módon innád, akkor kitöltöd tisztán, és lassan kortyolgatva fogyasztod el, ahogy a mexikóiak. Az ismert kísérőkkel elterjedt változatát leginkább Mexikón kívül fogyasztják, hazájában ebben a formában nem szokás az italt szervírozni.
A méz, a só, a citrom és egyéb hozzávalók csak a gyenge minőséget hivatottak elfedni, a féreg pedig a nem kék agávéból készített mezcal nevű égetett szesz marketingesek által kitalált izgalmas hozzávalója.
Egyesek úgy vélik, ha sóval, citrommal vagy bármi mással fogyasztod, egyszerűen nem szereted eléggé ezt az italt. Ha nem szereted, annak például az lehet az oka, hogy jó eséllyel nem tiszta, agávéból készült töményet iszol, hanem egy cukorral, fruktózzal és egyéb adalékanyagokkal feltuningoltat. A tiszta tequilának, amelyet elsősorban a mexikói Jaliscóban állítanak elő kék agávéból, ízhatása világos, friss és gyümölcsös.
