Miért macskakő a macskakő? Tényleg van köze a macskákhoz?

Olvasási idő kb. 2 perc

Fura elnevezésekben otthon vagyunk, gondoljunk csak a lacikonyhára, a töki pomposra, a bugyellárisra, a hottentottára, de a bélás és az angyalbögyörő sem rosszak. Ugyancsak nem mindennapi szavunk a macskakő, amivel kapcsolatban azt igyekeztük megtudni, mikor és honnan kapta a nevét.

Talán a macska szeretett ezen annyira pihenni, hogy nem volt más választás, és egyéb ötlet híján így kellett elnevezni? Vagy valami külföldi félrefordítás eredménye? Esetleg a formája emlékeztetett valakit a macskának valamelyik testrészére?

Miért macskakő a macskakő?

A macska- előtagú összetett szavak zömében az utótag az állathoz, illetőleg annak egyes testrészeihez való hasonlóságra utal. Néhány összetétel ráadásul nem is a magyar nyelven belül, hanem idegen minták alapján keletkezhetett – írja a magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Ilyen szavunk a macskakő is, mely jó eséllyel a macskafejkő kifejezésből rövidült. Ez utóbbi azonban nem magyar találmány, hanem a német Katzenkopfstein szó egyszerű tükörfordítása. E szerint a megfejtés szerint tehát a kő formája és mérete mégiscsak emlékeztetett valakit a macska fejére. 

Egy másik lehetséges megoldás ezzel szemben azt mondja, hogy a szó eredetének kulcsa a Nógrád megyében, a Somoskő mellett található Macskalyuk-bánya. A helyiek szerint ugyanis ez a kőfejtő látta el macskakővel a környéket, s mivel somoskői bazaltból készültek egykor Bécs utcakövei is, így akár az is felgörgethető, miért ismert német nyelvterületen is a kifejezés. A macskakő eszerint tehát a macskalyuki kő rövidítése, vagyis inkább a német vette át a magyarból. 

Elönteni nehéz lenne, annyi biztos, hogy az osztrákok is ismerik, és jó eséllyel valamelyikünk átvette a másiktól. Már a helyiek is megpróbáltak egyébként utánajárni a szó eredetének, saját oldalaikon azonban ők letudják annyival a kérdést, hogy a macskakő mérete hasonlít a macska fejének méretéhez.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kiderült, miért haltak ki a neandervölgyiek: erre korábban senki nem gondolt

A legújabb kutatások szerint a neandervölgyiek negyvenezer évvel ezelőtti kihalását Eurázsiában nem az alacsony intelligenciájuk, hanem a társadalmi elszigeteltségük okozta. A Quaternary Science Reviews szaklapban megjelent modellezés alapján a faj végzetét az okozta, hogy képtelen volt a túléléshez elengedhetetlen szövetségek kiépítésére.

Testem

Sokan kerülik markáns íze miatt – pedig ez a zöldség a vérnyomásodra is hatással lehet

Vannak ételek, amik megosztják az embereket: a zeller pontosan ilyen. Markáns, földes íze miatt sokan csak a húsleves kötelező (majd tányér szélére tolt) tartozékaként tekintenek rá, pedig a tudomány szerint a kamránk egyik leginkább alul értékelt zöldségéről van szó. Kiderült ugyanis, hogy olyan bioaktív vegyületeket tartalmaz, amelyek közvetlenül segíthetik a szívünk és az érrendszerünk védelmét.

Offline

Marie-Antoinette kedvenc festőnője a guillotine elől menekült: 12 évet töltött száműzetésben

Míg a legtöbb 18. századi nőnek az ecset helyett a hímzőtű jutott, Élisabeth Louise Vigée Le Brun Európa legkeresettebb portréfestőjévé vált. Sikerének titka a báj és a természetesség volt, ám éppen az az asszony juttatta majdnem vérpadra, akinek a karrierjét köszönhette: Marie-Antoinette. Egy kalandos életút krónikája, amely a versailles-i tükörtermektől az orosz cári udvarig vezetett.

Világom

Titokban építették a nácik ezt a bunkert: még a helyieket is kitiltották a Villa Winterből

A Kanári-szigetek egyik legelhagyatottabb vidékén, Fuerteventura déli részén, a vad és kopár Jandía-félsziget széltépte hegyei közt, mindentől elszigetelten áll egy különös épület. A Villa Winter és Casa Winter néven egyaránt ismert épület évtizedek óta legendák, összeesküvés-elméletek és történelmi rejtélyek övezik: egyesek úgy vélik, hogy csupán egy különc, német mérnök egykori nyaralója, mások szerint viszont a második világháború alatt titkos náci bázisként szolgált. De vajon mi lehet a valóság?

Offline

Ilyen volt Jókai kertje a Svábhegyen: mesebeli búvóhelyet teremtett

Jókai Mór a Svábhegyen 1853-ban vásárolt meg egy elhagyatott telket, amelyből az évek során szívós munkával valódi tündérkertet teremtett. Az író nemcsak a rózsákat metszette és a szőlőt gondozta nagy türelemmel, de különleges növényeket is termesztett, valamint tekintélyes állatseregletet tartott.