Hogyan boldogulna Michelangelo a 21. században?

Eljátszottunk a gondolattal, hogy lett volna, ha a reneszánsz egyik legnagyobb mestere, Michelangelo Buonarroti ráunva a 16. századra úgy dönt, felfedezi a jövőt, természetesen mivel mással, mint az időgéppel, amit kortársa, Leonardo da Vinci készített. Vajon sikerülne érvényesülnie a 21. században is?

Michelangelo nem az a fajta tehetség volt, akit csak halála után kezd méltatni az utókor. Elsősorban szobrásznak tartotta önmagát, nemesektől és pápáktól kapta megrendeléseit, de festőként is keresettek voltak a képei, építészként pedig az ő nevéhez fűződik a Szent Péter-bazilika. Tehetsége és talpraesettsége gazdag emberré tette őt, hisszük, hogy képességeivel korunkban is megállná a helyét.

Az istenadta tehetség

„Michelangelo alighanem azért jött a világra, mert Isten példát akart mutatni általa a művészeknek” – írta barátjáról Giorgio Vasari olasz építész és festő. Michelangelo tehetségét nem csak kedves ismerősei tartották nagyra, az isteni jelző eggyé vált nevével. Negyvenéves korára ő lett a legnagyobb olasz festő annak ellenére, hogy mindaddig, amíg II. Gyula pápa fel nem kérte a Sixtus-kápolna kifestésére, leginkább csak addig foglalkoztatta a kétdimenziós ábrázolás, amíg elkészítette szobrainak vázlatát.

Michelangelo mellett a Sixtus-kápolnán folyamatosan 15-20 művész dolgozott
Michelangelo mellett a Sixtus-kápolnán folyamatosan 15-20 művész dolgozottFotó: Wikipédia

A művészek között szinte teljes hegemóniára tett szert Rómában – mondta Kárpáti Zoltán művészettörténész, A test diadala. Michelangelo és a 16. század itáliai rajzművészete című kiállítás kurátora. Kegyeit pápák és a a korabeli elit kereste, ő tervezte a Szent Péter-bazilika kupoláját és apszisát, de az ő munkája az ugyanitt található Pietà is. Nem csak szobrász volt, festő és építész, költőként is maradandót alkotott, bár ő maga nem sokra becsülte a verseit. Biztosak vagyunk benne, hogy a polihisztor a 21. században sem maradna munka nélkül.

Így dolgozott Michelangelo

Ugyan Michelangelót munka közben úgy látnánk, mint a elmélyült mestert, aki hol márványtömbjét, hol a leplekkel borított, mozdulatlan modelljét méregeti, a reneszánsz művészek ritkán dolgoztak élő modellekkel. Szobraikat és szoborcsoportjaikat először viaszból vagy fából formázták meg, amiket műhelyükben, egy pódiumon rendeztek el, csak utána láttak hozzá művükhöz.

A Michelangelo-brand

Michelangelóról már életében számos legenda keringett, például az autodidakta tehetségé vagy a magányosan dolgozó művészé, pedig ezeknek a híreszteléseknek egyike sem volt valós. Miután a családjával Firenzébe költözött, tizenhárom évesen jelentkezett Domenico Ghirlandaio festő műhelyébe, itt tanulta ki a szakma minden csínját-bínját. A Sixtus-kápolna mennyezetfreskóját sem ő festette teljes egészében, tizenöt-húsz emberrel, az általa kiválasztott legjobb művészekkel dolgozott együtt. A csavar azonban csak most jön, ugyanis Michelangelo a róla szóló legendákat ő maga terjesztette. Ugyan a 16. században még nem volt bejáratott fogalom a brandépítés, a mester tudta, hogyan hozzon létre egy olyan márkát a neve alatta, amivel megrendelői szívesen köteleződnek el.

Michelangelo orra egy fiatalkori összetűzés közben eltört
Michelangelo orra egy fiatalkori összetűzés közben eltörtFotó: Wikipédia

Megfontolt marketing

A piacon nemcsak azért forgott kevés Michelangelo-festmény, mert a mester elsősorban nem festőként tekintett önmagára, hanem mert tudta, hogy minél nehezebb hozzájutni az aláírásával fémjelzett képekhez, annál nagyobb lesz műveinek az értéke. Igaz, rajzokat elsősorban csak vázlatként készített – amiket már-már paranoiásan semmisített meg műveinek elkészülte után – időnként rajzokkal ajándékozta meg barátit, amik Michelangelo okosan átgondolt marketingjének köszönhetően nagyon sokat értek. Többek között fiatal szeretőjét, Tommaso dei Cavalierit, a római nemest is így lepte meg, akihez több szenvedélyes hangvételű szonettet és levelet is írt.

Nyugodt öregkor

Amikor Michelangelót 88 éves korában elérte a halál, lakásán tízezer aranydukátot találtak, ami akkoriban a Pitti-palota értékének felelt meg – mesélte Kárpáti Zoltán. A mesternek korunkban a nyugdíj miatt sem kellene aggódnia. A műveiért kapott honoráriumot ügyesen fektette be, nem csak művész, üzletember is volt, aki tudta, hogyan bánjon a pénzzel.

Michelangelo Magyarországon

A Szépművészeti Múzeum A test diadala. Michelangelo és a 16. századi itáliai rajzművészet című kiállításon június 30-ig tekintheted meg a Michelangelo rajzművészetének szentelt tárlatot, ahol többek között a Sixtus-kápolnához készített vázlataival vagy a „barátságrajzokkal” is találkozhatsz.

Mustra