Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Magabiztosan mozogsz a magyar irodalom világában? Ismered Ady múzsáit, tudod, hogy milyen néven született Petőfi Sándor, és akkor sem riadsz meg, ha egy versrészlet jön szembe, te biztosan tudod, hogy ki írta? És hogy állsz a kortársainkkal? A tudásodat most az idei Libri irodalmi díjak döntőseivel és műveikkel tesztelheted.
A 2016-ban alapított Libri irodalmi díjak (Libri irodalmi díj és a Libri irodalmi közönségdíj) idén is gazdát keresnek. A tavalyi év 154 legjobb szép- és tényirodalmi könyvei közül 140 közéleti személyiség választotta ki azt a 10-et, amire az ötfős szakmai zsűri és a közönség szavaz, az utóbbi – három nappal az eredményhirdetés előtt – május 12-ig. Kvízünkben a döntősöktől származó idézetek gazdáit keressük, de mielőtt belevágnál, ismerkedj meg velük.
A döntősök közül Barabási Albert-László A képlet című könyve az egyetlen tényirodalmi alkotás. Az erdélyi születésű, jelenleg Bostonban élő hálózatkutató arra próbál rávilágítani, hogy milyen hatásoktól függ a siker vagy éppen a sikertelenség. Mi különbözteti meg a Nobel-díjas tudóst az átlagos kutatótól, vagy mitől függ, hogy egy festmény milliókat ér vagy csak pár ezer forintot?
Dragomán György a négy évvel ezelőtt megjelent Oroszlánkórus után ezúttal egy novelláskötettel jelentkezik, a Rendszerújrával, amibe tizenöt év termését válogatta össze a politikai vagy a személyes térben minket gúzsba kötő béklyókról, a teljesen nyilvánvaló vagy az alig észrevehető rabságokról szóló történeteit.
Kemény István már másodszor szerepel a Libri irodalmi díj döntősei között, tavaly a Lúdbőr című esszékötetével versenyzett, idén a Nílus című verseskötetével indult, aminek központi motívuma a víz – így jut el a Dunától az Egyiptomot átszelő folyóig.
Krusovszky Dénes eddig csak verseket és novellákat publikált, a döntőbe azonban első regényével, az Akik már nem leszünk sosem című könyvével jutott be, amiben a személyes és a történelmi múlttal való szembenézés szükségességét és lehetőségeit veszi górcső alá.
Mán-Várhegyi Réka a Mágneshegy című könyvében az elmúlt évek egyik fontos jelenségét, a #metoo mozgalmat kísérli meg felfejteni újszerű látásmódjának segítségével.
Pintér Béla az elmúlt húsz év független színházának ikonikus alakja lett, aki mindenkit érintő társadalmi kérdéseket, emberközi kapcsolatokat és egyéni sorstragédiákat vitt színpadra. Az Újabb drámák című kötetben öt drámájának a szövegkönyvét olvashatjuk el a 2013 és 2017 közötti időszakból.
Simon Márton az új költőnemzedéket képviseli a Rókák esküvője című kötetével a döntőben, verseiben az emberi kapcsolatok hogyanjaival és miértjeivel foglalkozik, amik között néhány prózai írása is feltűnik.
Szilasi László Luther kutyái című önéletrajzi regénye Karinthy Frigyes Utazás a koponyám körül című könyvének testvére. Miközben a szerző az agydaganattal vív ádáz küzdelmet, megpróbálja rekonstruálni a betegsége miatt elveszett időt.
Szvoren Edina Verseim című kötetében a pillanatképeket felvillantó novellák elbeszélői megpróbálják kialakítani maguk körül azt a teret, amiben szabadon beszélhetnek. De a helyzetük nem egyszerű.
Takács Zsuzsa A Vak Remény című kötetében fél évszázados költői életművét foglalja össze, amivel idén már elnyerte az AEGON Művészeti Díjat. A versekben a sötétség és a fény, a bizakodás és a teljes reményvesztettség érzése váltja egymást.
Most, hogy felvértezted magad a döntősökről szerzett információkkal, indulhat a kvíz!
