Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A gyógyfürdők többségében már török pasák is megfordultak, és azon kívül, hogy a szemünket is gyönyörködtetik, örömmel menekülünk termálvizükbe a hirtelen támadt hideg elől.
Idén olyan hirtelen lett ősz és vele együtt fogvacogtatóan hideg, hogy azon kaptuk magunkat, hogy visszasírjuk a kánikulát. Legalábbis néhány fokot abból a hőmérsékletből, amit nemrég még a ventillátor elé telepedve átkoztunk. A hétvégén mi biztosan megcélzunk egy termálfürdőt, hogy felmelegedjünk egy kicsit, és hogy mindezt impozáns közegben tegyük, Budapest történelmi gyógyfürdői közül választunk egyet. Elhoztunk öt olyan fürdőt, amik már több száz éve gazdagítják a fővárost.
Szent Gellért Gyógyfürdő és Uszoda
A török uralom alatt az Acsik Ilidzse névre keresztelt fürdő állt a Gellért helyén, ami Buda visszafoglalása után aztán I. Lipót orvosának tulajdonába került, akinek fia később eladta azt városnak. Akkoriban magyarul Sárosfürdőnek hívták a medencék fenekén leülepedett forrásiszap miatt. A 19. században főleg Buda, Pest és a szomszédos mezővárosok lakói látogatták meg. 1894-ben az akkor még Ferenc József hídként ismert Szabadság híd építésekor lebontották, ám a fővárosi közgyűlés hamarosan elhatározta, hogy kisajátítja a forrást. A Gellért Hotel és Gyógyfürdő 19012 és 1918 között épült rá, a szecessziós stílusú épületen a világháború utolsó évében orosz hadifoglyok dolgoztak. Elkészülte után Európa legkorszerűbb gyógyfürdőjének számított.
Árak: A hétköznapi szekrényes belépő 5600, a hétvégi 5800 forint.
Lukács Gyógyfürdő és Uszoda
Már a rómaiak is ismerték a Szemlő-hegy lábánál fakadó forrásokat, a honfoglalás idején itt egy Felhévíz nevű település állt. A 12. században pedig gyógyítással foglalkozó lovagrendek telepedtek le a területen, akik nem csak kolostort, de mellé fürdőt és kórházat is építettek. A török korban a feltörő források energiáját lőporgyártásra is használták, ekkoriban a helyén egy kisebb, meleg vizű tó lehetett. Buda felszabadítása után ez a fürdő is kincstári tulajdonba került, de a 18. században már főként csak a környékről érkező földművesek élvezték ki gyógyhatásait. A kiépítését Palotay Fülöp, egy óbudai molnármester kezdte meg, később ráépült a gyógyszálló is, ekkor kapta a Szent Lukács gyógyfürdő nevet. A 20. században a magyar írók és költők kedvenc helyévé vállt.
Árak: A hétköznapi szekrényes belépő 3700, a hétvégi 3900 forint. A nyugdíjas és diák szekrényes jegy hétköznap 2200, hétvégén pedig 2900 forint.
Király Gyógyfürdő
Ez a fürdő is a török hódoltság korához fűződik, építését 1565-ben kezdte meg a városfalakon belül Arszlán budai pasa, ami Szokoli Musztafa pasa idejében fejeződött be. Ugyan magától a forrástól távol létesítették, helyzete lehetővé tette, hogy ostrom idején is használatba vehessék. A vizet vörösfenyőből épített csatornán keresztül, gravitációs megoldással vezették a fürdőbe, ezt ma zárt csővezetékkel oldják meg. Nevét későbbi tulajdonosairól, a Kőnig családtól kapta.
Árak: A reggeli termál belépő szekrénnyel 2500, a diák 1900, a nyugdíjas pedig 1500 forint.
Irgalmasok Veli Bej Fürdője
A török hódoltság legszebben megépített fürdője szintén Szokoli Musztafa nevéhez fűződik, a Veli bej 1575-től tarkítja a Budapesti gyógyfürdők palettáját. 1802-ben Gróf Marczibányi István vásárolta meg a Császárfürdőt, amihez ez a török rész is tartozott. Miután helyreállította, az Irgalmasrendnek adományozta. Sajnos 1970-ben új kórházépületet építettek, és a Császárfürdő és a Veli bej épületén kívül minden – a romantikus török fürdő, a női uszoda - az építkezés áldozatává vált. 2004-ben azonban a Budapesti Történeti Múzeum régészei feltárták a fürdő egykori falait.
Árak: A belépő hétfőtől péntekig délelőtt, valamint csütörtökig este 2240 forint, délutánonként, péntek este, szombaton és vasárnap pedig 2800 forint.
Rudas Gyógyfürdő és Uszoda
A Gellért-hegy környéke a tatárjárás után kezdett fejlődni. A mai Rudas gyógyfürdő helyén ekkor építettek ispotályt fürdővel együtt johannita lovagok. A török hódoltság idejében ugyan még állt az eredeti épület, de átalakították és fürdőként használták. A Rudas - ahogyan a Veli bej és a Király gyógyfürdő is - Szokoli Musztafa pasának köszönhető, aki olyan jól építtette fel a fürdőt, hogy a mai napig csak kisebb javításokat végeztek el rajta.
Árak: A napi kabinos gőzbelépő hétköznap 3500, hétvégén 4000 forint, a nyugdíjas és diákjegy pedig 2150 forint.
