Tudtad, hogy a világban nem csak nálunk ünnep augusztus 20-a?

Ki az a Szent Amadour, és mi köze van a szúnyogoknak augusztus 20-hoz?

Tudtad, hogy 42 éve mindig ezen a napon rendezik meg Debrecenben a Virágkarnevált? És azt, hogy 2000 óta Hierotheosz magyar püspök ünnepeként is számon tartják augusztus 20-át? Elsősorban persze az államalapításra emlékezünk meg ilyenkor Magyarországon, de a világ más tájain is különleges nap a mai. Összeszedtünk néhány érdekességet.

Franciaország

A franciaországi Rocamadour a középkorban Európa egyik legfontosabb zarándokhelye volt. A legenda szerint a sziklákra épített város templomai közül a Szűzanya szentélyt az a Szent Amadour építette, aki Rómában szemtanúja volt Szent Péter és Szent Pál halálának, majd később ide utazott és remete lett. Minden év augusztus 20-án emlékeznek meg a város védőszentjére, akinek tiszteletére zarándokok is érkeznek ilyenkor Rocamadourba.

Rocamadour, Franciaország
Rocamadour, FranciaországFotó: Shutterstock

Észtország

Észtország először 1918 februárjában vívta ki függetlenségét és alakított parlamenti demokrácián alapuló köztársaságot, mely ezután 22 évig maradhatott fenn. 1940-ben ugyanis a Vörös Hadsereg megszállta az országot, és létrehozták a területén az Észt Szovjet Szocialista Köztársaságot. 1991 augusztus 20-án, egészen pontosan 11 óra 2 perckor, miután az észt parlament bejelentette kilépését a parlamentből, kikiáltották a második független Észt Köztársaságot. Ennek megfelelően az ország évente kétszer ünnepli a függetlenség napját, egyszer februárban egyszer pedig a mi magyar nemzeti ünnepünkkel egy időben, augusztus 20-án.

India

1944. augusztus 20-án született Rádzsív Gándhí, India egykori miniszterelnöke (1984-1989 között), aki másfél évvel a kormányfői posztról való leköszönése után 1991-ben a Tamil Ílam Felszabadító Tigrisei (LTTE) nevű Srí Lanka-i terrorszervezet bombamerényletének áldozatává vált. Rádzsív Gándhí halála után megkapta a legmagasabb indiai állami kitüntetést (Bharat Ratna), és a mai napig minden év augusztus 20-án országszerte megemlékeznek róla; családja, barátai és az Indiai Nemzeti Kongresszus - melynek pártelnöke volt - tagjai ünnepi műsorokat rendeznek, feldíszítik a tiszteletére állított szobrokat és koszorúkat helyeznek el a sírjánál.

Rádzsív Gándhí szobra Port Blairben
Rádzsív Gándhí szobra Port BlairbenFotó: Shutterstock

Marokkó

A marokkóiak V. Mohammed királyra emlékeznek ma, aki a II. világháború alatt megvédte országa 250 ezer zsidó polgárát, miután a nácibarát francia Vichy-kormány erői megszállták az országot. 1953. augusztus 20-án a francia hatóságok Korzika szigetére, majd Madagaszkárra száműzték a királyt és családját, de száműzetése alatt a marokkói nép nemzeti felszabadító mozgalma olyan nagy lendületet vett, hogy a francia kormány kénytelen volt tárgyalásokba bocsátkozni. V. Mohammed 1955-ben végül visszatérhetett hazájába, ahol az ország két legerősebb pártjának képviselőiből kormányt alakított.

A "szúnyog napja"

Valamennyi fertőző betegség közül a malária (mal aria = rossz levegő) okozta hosszú idő óta a legtöbb emberi megbetegedést. Már az időszámításunk előtti 2. században azt tartotta Marcus Terentinus Varro római tudós, hogy a mocsaras vidékeket, ahol a szúnyogok tenyésznek, leghelyesebb elkerülni, de a 19. századig senkinek sem volt pontos elképzelése arról, hogy mi is lehet a malária oka. Ekkor azonban többen is hangot adtak véleményüknek, hogy a sárgaláz terjesztője – vektora – a szúnyog lehet.

Végül 1897. augusztus 20-án Sir Ronald Ross angol orvos jött rá arra, hogy a maláriát a szúnyogok terjesztik, és ettől kezdve ezt a napot “a szúnyog napjaként” emlegetik. Ross felfedezte, hogy amikor az Anopheles szúnyog megszúrja az embert, a nyálában található Plasmodium parazita bekerül az áldozat szervezetébe.

Blogmustra