Hízókúra, csirkevágás, köpködés, fogreszelés, fűrészelés: máshol ilyesmik történnek egy lagzin. Érdekességek a nagyvilágból az esküvőszezon csúcsán.
A házasságkötésről mindenkinek először a hófehér menyasszonyi ruha, a csokordobás és a menyecsketánc jut eszébe. Legalábbis nálunk. Néhány távolabbi kultúrában egészen hajmeresztő esküvői szokások alakultak ki. A Randivonal.hu társkereső oldal ezeket a hagyományokat szedte egy csokorba, hogy ne lepődjünk meg, ha esetleg távol otthonunktól találkoznánk valamelyikkel.
Befeketítés
Skóciában egy régi hagyomány szerint a menyasszonyt a vőlegény barátai elrabolják, majd ruháját tetőtől-talpig összekoszolják ételmaradékokkal, liszttel és tollakkal. Ezt követően nagy lármát csapva végigvonulnak vele az utcán, ezzel elűzve a rossz szellemeket. Sokak szerint a menyasszony befeketítése azt a célt szolgálja, hogy az ifjú ara házassága során ennél megalázóbb dolgot már ne éljen át.
Hízókúra
Míg nálunk elfogadott szokás, hogy a nők többsége fogyókúrába kezd az esküvője előtt, addig Mauritániában ennek éppen az ellenkezője történik. A mennyasszonyt az esküvő előtti hónapban hizlaló táborba viszik, ahol egy cél van: minél több kilót szedjen fel az esküvő napjáig. A helyiek ugyanis úgy tartják: „minél nagyobb a menyasszony, annál gazdagabb a vőlegény”. A napi több ezer (nem ritkán 10-15 ezer) kalória valószínűleg felérhet egy kínzással a helyi kisebb étkű menyasszonyok számára.
Csirkeáldozat
Belső-Mongóliában él egy különös szokás, mely szerint a jegyespárnak közösen le kell vágnia egy csirkét és el kell távolítania annak máját. Ha a máj egészséges, kitűzhetik az esküvő időpontját, ám ha betegségre utaló jelet találnak, addig kell újabb és újabb csirkét levágniuk, míg egészséges májút nem találnak. A daur nép tagjai évszázadok óta tartják ezt a hagyományt.
Síró rituálé
Az esküvők általában mély érzelmeket váltanak ki az emberekből, de Kína egyes részein a sírás kötelező előkészülete a ceremóniának. A tucsia népcsoport menyasszonyai az esküvőjük előtt harminc nappal különös hagyományba kezdenek: legalább napi egy órát kell, hogy sírjanak. Tíz nap elteltével az ara együtt sír édesanyjával, húsz nap elteltével pedig a nagymama is csatlakozik a szertartáshoz más női hozzátartozókkal együtt. Az a menyasszony pedig, amelyik a harminc napos síró kúra után nem képes egy jót zokogni az esküvőjén, megvetésben részesül és gyakran nevetség tárgyává is válik. Előfordulhat az is, hogy elűzik a faluból, ha nem ad bele mindent.
Talpakat fel!
Dél-Koreában mindennapos gyakorlat az esküvőkön, hogy a vőlegény lábát egy kötél segítségével a magasba emelik és miután levették róla a cipőt és a zoknit, botokkal és szárított hallal kezdik verni a talpát. Ez fájdalmasnak tűnhet, de az esetek többségében inkább a szórakoztatást szolgálja, mintsem a kegyetlenkedést. E hagyomány lényege, hogy megismerjék a vőlegényt, a jelenlévők ugyanis arra kíváncsiak, hogy az illető mennyire lesz rátermett férj, ezért gyakran még faggatózó kérdéseket is nekiszegeznek két náspángolás közepette.
Ahol megköpködik a menyasszonyt
A hazai szertartástól igencsak eltérő a maszájok esküvője, ahol előbb az ara haját leborotválják, majd fejét és mellét édesapja megköpködi, ezzel megáldva a menyasszonyt. Annyira ne csodálkozzunk ezen a rituálén, hiszen a maszáj kultúrában a köpés jó szerencsét hoz, amelyre minden ifjú házasnak szüksége van. Kellemesnek viszont biztos, hogy nem kellemes.
Fogreszelés érzéstelenítés nélkül
A hindu balinéz társadalomban él egy nagyon fájdalmas hagyomány, mely szerint a jegyespárnak át kell esnie egy brahman pap által végzett rituális fogreszelésen, mielőtt egybe kelnének. Az eljárás alatt a szemfogakat – érzéstelenítés nélkül – a metszőfogak szintjéig reszelik. Az átélt kínok hitük szerint megszabadítják őket a gonosz szokásoktól, mint a féltékenység, a harag, a vágy vagy a kapzsiság.
Mosolyogni tilos
A hagyományos kongói esküvőkön a vőlegénynek és menyasszonynak nemhogy nevetni, de még mosolyogni sem szabad. Akkor sem, amikor az esküvőn fényképek készülnek róluk. Ha az ifjú pár mosolyogna, azt a látszatot keltené, hogy nem veszik elég komolyan a házasságot. Igaz, így sokszor inkább temetési hangulata lesz a lakodalomnak, de ez a helyieket egyáltalán nem zavarja.
Edényeket a fejre
Indiában a bihári esküvőkön az a szokás, hogy az anyós a menyasszony fejére cserépedényeket helyez, akinek azokkal egyensúlyozva kell üdvözölnie a vendégeket, persze gondosan ügyelve rá, hogy egy se pottyanjon le a fejéről. Ezzel az ara mindenkinek bebizonyíthatja, hogy mint anya és feleség képes lesz a kettős felelősség vállalásra és házasságába is egyensúlyt teremt majd.
Bálnafogat a menyasszonyért
A Fidzsi-szigeteken él egy hagyomány, miszerint a vőlegény a leendő apósának egy bálnafogat ajándékoz, ami gyakorlatilag a lánykérést jelenti. Ha a leendő após ezt elfogadja, megköttethet a frigy. Minél súlyosabb a fog, annál biztosabb, hogy lesz esküvő is.
Közös fűrészelés
Ezzel a német szokással tudja igazán bebizonyítani az ifjú pár, hogy képes csapatként együtt dolgozni, hiszen egy farönk elfűrészelése egy kétkezes hosszúfűrésszel – a vendégek legnagyobb örömére – nem éppen könnyű feladat. Hamar kiderül, hogy a friss házasok közösen túl tudnak e jutni az akadályokon.
