Jogos a címben feltett kérdés. Sem az édességevés szokását, sem a kifejezett édes ízeket nem kell, hogy ebben a korban meghonosítsuk. De van az a helyzet, amikor a szülőket, vagy a nagyobb testvér(eke)t a nassolási vágy erősen trenírozza az itt és mostban lenni, és az őket utánzó Zs-generáció követeli, hogy neki is jusson abból a puha sötétbarna kockából, amit az emberek olyan szenvedéllyel tolnak az arcukba. Pont ilyen helyzetekre jó ez a mindenmentes rostforrás, ez az édes ártalmatlanság.
A brownie-ban van tojás, liszt, cukor, vaj és nem elhanyagolható mennyiségű csokoládé. Kétségkívül túlzó ezt az elnevezést használni olyan utánzatra, amiben ezek egyike sem szerepel, de például nálunk a kisöccs már a hozzátáplálás kezdetén azokat az ételeket szemelte ki magának, amit mi ettünk, vagy ami arra feltűnően hasonlított. Ezért aztán a felnőtt ételek babaverzióit fejlesztgettem a kedvéért, a korának megfelelő alapanyagokból.
Azóta, hogy 1896-ban Fannie Merrit Farmer receptgyűjteményében megjelent a legelső brownie recept, hatalmas diverzitásról tett tanúbizonyságot ez a desszert. Állítólag több úton is ugyanerre az eredményre jutottak anno: volt, aki csokis kekszet szeretett volna készíteni, de a kelleténél kevesebb lisztet használt, volt, aki csokis piskótát kevert, de kifelejtette belőle a sütőport. Azóta rengeteg brownie-kísérletet hitelesítettek a gasztroblogok, az utóbbi években hódítanak a batátás, céklás, cukkinis, banánnal édesített változatok is, nálunk a magokból készült nyers verzió is megy, nem eretnekség növényi rostokkal turbózni a süteményeket.
Ha gyerekekről van szó, akkor a kakaó bevezetését nem érdemes elsietni (leghamarabb egyéves korban ajánlják, de koffeintartalma miatt még lehet vele várni). Addig is karobbal lehet helyettesíteni, ami ad egy kis kakaós hangulatot. A szentjánoskenyérfa terméséből készült por nem tartalmaz élénkítő alkaloidot, ellenben antioxidánst igen, ami a csokoládéban is van. Nem allergizál, és első reklámarca igen régi motoros: a legenda szerint Keresztelő Szent János a fának a termésével lakott jól sivatagi bolyongásai alatt.
Ennek a sütinek is lehetnek az életkornak megfelelő változatai, a tojás egyéves kor után, a kakaó kicsit később beléphet, az olajos magok is, a liszt és a vaj pedig egyéni toleranciának megfelelően. Ez most a hozzátáplálás idején is kínálható, allergénmentes változat, magas rosttartalma miatt kilenc hónapos kortól ajánlható. A mennyiségeknél egy szimpa babaverziónál többet adtam meg, mert esélyes, hogy a nagyobbak is megkóstolják.
A cikk folytatását és a bababrownie receptjét az Édes Pofa blogon találod, további más csodás, legkisebbeknek is adható édességekkel együtt. Kattints ide érte!
