Hogy néz ki a csarnok, amiért kígyózó sorok állnak a hidegben Budapesten?

Elkészült a Szépművészeti Román Csarnoka

1945-ben zárták le a látogatók elől, de most újra teljes pompájában élvezhető a Román Csarnok. Különlegessége, hogy a századfordulón, amikor építették, egy mai beruházáson elképzelhetetlen dolog történt: azért lett a tervezettnél jóval díszesebb, mert olyan sok pénzt takarítottak meg a munka közben, hogy ez is belefért.

73 évvel azután, hogy lezárták a látogatók elől a Román Csarnokot, most újra teljes pompájában meg lehet nézni az egykor antik, középkori és reneszánsz szobrok gipszmásolatait felvonultató hatalmas termet. A második világháború alatt bár nem érte bombatalálat a múzeumot, de az épület megrongálódott, a Román Csarnok teteje megsérült, a beázás pedig tönkretette a falakat. 1945 után nem került sor a teljes rekonstrukcióra, csak a lyukakat foldozták be. A termet lezárták a látogatók elől, és raktárnak használták. 2015-ben végre elindult a rekonstrukció, és most már végre bárki láthatja. 

2018 októberében nyílik meg teljes egészében a Szépművészeti Múzeum, a több mint három éve tartó rekonstrukciós munkákról már mi is beszámoltunk. Nem csak az épület újult meg, de a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményével újraegyesítése miatt új koncepció alapján létrehozott állandó kiállítások is helyet kapnak. A Román Csarnok most húsvétig ingyenesen látogatható, aki most lemarad az vagy a galériánkon keresztül kaphat ízelítőt, októberben pedig pótolhatja élőben is. 

Eredetileg nem is Román Csarnoknak indult

Reneszánsz stílusú csarnok szerepelt az eredeti elképzelésben, de az 1900-tól 1906-ig tartó építkezésen olyan dolgok történtek, amik egy mai beruházáson gyakorlatilag elképzelhetetlenek: annyi pénzt takarítottak meg a munkálatok során, hogy belefért a díszesebb, román stílus is. A tér falfestése több mint százéves, a sokszoros beázás, a konzerválási munkák elmaradása miatt viszont olyan állapotba került, mint egy középkori templom. Ezért a restaurátorok is román kori templomoknál szokásos technikákat alkalmaztak a vakolatok és festések visszakötéséhez.

70 restaurátor dolgozott a termen, a munkák során találtak egy időkapszulát is, amelyben Beszédes Ottó – nevét meg nem hazudtolva – tudatta, hogy kik is festették a csarnok falait. A hagyomány nem szakad meg, ugyanis a felújítás során a restaurátorok is elrejtettek egy időkapszulát. A többi érdekességet, pedig mutatjuk a galériában!

Tévé a múzeumba, múzeum a tévébe

A Román Csarnokba látogatók ideiglenesen néhány alkotást a Samsung The Frame tévéin keresztül nézhetnek meg. Ez az a tv, ami akkor is a szoba dísze lehet, amikor éppen nem megy rajta semmi, ugyanis ilyenkor különböző neves művészeti galériák világhírű festményei és fotói közül lehet válogatni. Ráadásul a készülék kialakítása is olyan, mintha egy keretezett festmény kerülne a falra, vagyis nem lógnak mindenhonnan madzagok, nem virít sehol a gyártó logója sem. Az aljára mozgásérzékelőt kapott, hogy ha nincs senki a szobában, akkor kikapcsoljon, ha pedig mozgást érzékel, akkor visszakapcsoljon.

Egy múzeumnak ez azért lehet jó, mert akár olyan képeket is láthat így a nagyközönség UHD felbontásban, amiket például nem lehet kiállítani, mert félő, hogy tönkremennek. A Frame TV tulajdonosai pedig az Art Store-ból most már letölthetik a Szépművészeti Múzeum néhány képét is, vagyis a világon bárhol ott lóghat a műkedvelők szobájában például Bogdány Jakab: Gyümölcscsendélet papagájokkal és fehér kakaduval című műve. 

Blogmustra