Amennyiben újra királyság lesz Magyarországon, országalma helyett az ország tojása kaphatna központi szerepet.
Nyakas strucc tojta, Zsigóné Kati népi iparművész pedig 11 technikát ötvözve feldíszítette az Ország Tojását, amit Budapesten eddig csak egy alkalommal lehetett megnézni. Összesen 79 gondolatban közvetíti az ország múltját és jelenét a világszinten is egyedülálló tojás – derül ki a sajtóanyagból, és mondjuk valóban elég meglepő lenne, ha a svédek készítenének egy tojást Magyarországról.
Aki a bulvárból tájékozódik, az azt hiheti, hogy Bódy Sylvi vagy Hargitai Bea az Ország Nyuszija, de nem, mert most számomra is kiderült, hogy Zsigóné Kati, igaz nem ugyanazt kell érteni a három hölgy nyuszivá avanzsálása alatt. Zsigóné Kati emellett a Tojáskészítés Királynője címet is magáénak tudhatja: ezeket a szép megnevezéseket egyébként különböző újságok adták neki, ő pedig azóta is előszeretettel használja őket, viszont Dubajban már hivatalosan választották a világ öt legjobb tojásdíszítője közé.
A húsvéti tojás készítése alapvetően egy macerás műfaj, kezdve azzal, hogy ki kell fújni a tojásokat. Az Ország Tojása pedig nem csak azért nehéz, mert eleve egy elég hatalmas strucctojást kell lila fejjel, levegő után kapkodva kifújni, hanem mert 11 technikával díszítették, melyek mindegyike messze túlmutat azon, hogy lóheréket rakok a tojásra, beleteszem egy rossz harisnyába, aztán pedig a vöröshagyma levébe, sőt Zsigónénál a viaszozás sem azt jelenti, mint amit én tanultam az óvodában, hogy egy gyertya felett megolvasztom a zsírkrétát és rákenem a tojásra. Valószínűleg ezzel is magyarázható, hogy nem én lettem az Ország Nyuszija.
Először és utoljára
Ha van ország tortája, ország fagylaltja, croissantja, sőt még karácsonyfája is, akkor miért ne lehetne tojása is? Most már van. A buktató csak annyi, hogy most egyszer megmutatták a sajtó munkatársainak, és kész. Ez nem jelenti azt, hogy ezek után egy szekrény mélyére száműzik, hanem Zsigóné Kati hímestojás gyűjteményében szerepel majd, amit egyébként bárki megnézhet, ha éppen Kecskeméten. "Igényes program, igényes embereknek" – szerepel a weblapon, ami alatt feltételezem, inkább az óvatosat kell érteni a különleges technikával készült tojások, üvegikonok, díszített edények, festmények és bútorok között, bár az is lehet, hogy az ügyetlenség és az igénytelenség kéz a kézben járnak néhány embernél. Mindenesetre 20 fő látogatása esetén még ingyen lángosozás is bekerül a programba.
Vagy mégsem?
"A célom az, hogy minden magyarnak a szívét megdobogtassam, a külföldiek pedig meséljenek róla" – mondta az iparművész, így az is hamar kiderült, hogy nem titkolt célja, hogy mégiscsak kikerüljön az illusztris tojás a saját gyűjteményéből, mégpedig úgy, hogy a magyar állam tulajdonába kerüljön, vagyis tényleg az összes adófizető a tulajdonosa lehetne egy kicsit, és talán még valahol meg is nézhetné, legyen az egy múzeum (reméljük, figyel most a Hungarikum Ház!), vagy mondjuk az Országház, hiszen a tojáshoz a vitrin már megvan, csak a helyszínt kell biztosítani! Azt elmondta, hogy csak úgy felajánlani nem szeretné az államnak, de azért szeretné, ha a tulajdonába kerülne, ez elképzelhető úgy is, hogy államosítják a díszített tojásokat, de sokkal valósznűbbnek tűnik, hogy az lenne az igazi elismerés, ha megvásárolnák a művésztől.
Hungarikum, Trianon, csodaszarvas, tulipán, minden rajta van
Amikor Zsigóné Kati azt mondta, hogy gyakorlatilag mindent rátett erre a tojásra, akkor nem túlzott, mondjuk nem biztos, hogy egy érettségire fel lehet készülni a tojást nézegetve, például Petőfit sem szúrtam ki sehol, bár lez lehet, hogy az én hibám, de ha a húsz (20) oldalas összefoglalót átlapozza valaki, akkor biztos egy csomó izgalmas dolgot megtud a rejtett szimbólumokról. Itt most nem a szabadkőműves mozgalom szimbolikájára kell gondolni, hanem például arra, ahogyan Trianon és nagy Magyarország megjelenik. Akár pólóra, akár bögrére, vagy matricára vagy gyakorlatilag bármire ráteszünk egy nagy Magyarország képet, azonnal meg is nyertük a társadalom egy rétegét. Itt tűszúrásos technikával került a tojásra, ami nem a magyarok szívébe döfött tőröket szimbolizálja, hanem a természetet sarkallja arra, hogy mindig legyen kenyere a magyarnak, ugyanis a szúrások szépen sorban következnek egymás után, mint a vetés.
Aki esetleg most egy kicsit belekeveredett ebbe a gondolatmenetbe, annak mondunk egy másikat: a magot körbeölelő tulipán a gyermekét féltő szülő szimbóluma. A tulipánra, vagyis az átvitt értelemben ábrázolt családra pedig maga Szűz Mária vigyáz a tojáson.
Csak forog a sok infó
A vitrinben forgó Ország Tojását egyébként tényleg mindenkinek célszerű lenne látni, mert én még olyat sosem éreztem, mint a tojásnézés közben. Fél füllel még hallottam, hogy a tojás jobbról balra és balról jobbra is tud forogni, ami nyilván fontos kérdés ebben a kiélezett politikai hangulatban, de ez után gyakorlatilag teljesen elvesztem. Csak néztem, és az agyam egyszerűen tényleg képtelen volt befogadni azt a rengeteg dolgot, ami egyszerre pörgött előtte. Még fel sem fogtam a csodaszarvast, de máris István királyt láttam, aztán megjelent egy csordányi szürkemarha, amik megtekintik a vérszerződést, jöttek a csipkék, miközben Szűz Mária vigyáz a tulipánra, ami igazából egy család, és akkor még az arany patkókról nem is beszéltem, illetve hogy előtte kiemelte az iparművész, hogy az Egyenlítő mellett a Ráktérítő, Baktérítő és az Északi-sark is megjelenik a tojáson, meg a világ rendje.
Nem akartam túldíszíteni
- mondta Zsigóné Kati, és azóta sem tudom, hogy vajon milyen lehet az, ha ő igazán belelendül és valamit túldíszít. Ja és azt is fontos kiemelni, hogy az Ország Tojását magyar strucc tojta a Debrecen melletti Nánás farmról. Ahogyan Zsigóné Kati mondja, hogy nyakas strucc tojta, úgy nem mondja senki, és egy pillantra megjelenik előttem egy büszke strucc képe, ami hetykén áll a farm közepén, a többiek pedig irigyekdve nézték, hogy ő az a kiválasztott, aki tojta az Ország Tojását.
"Ne csak úgy emlékezzenek rám, mint a tojáskészítés királynőjére"
Egyszer sem törte össze a tojást a készítés közben, de azért a faragásnál igencsak megremegett a lába az iparművésznek, aki úgy foglalta össze az ország tojását, hogy az reflektál a történelemre, húsvétra, István király halálának 980. évfordulójára. "Elmondhatjuk, hogy őseink útján haladva szól hozzánk, a sokat mondó, páratlan alkotás. Mi vagyunk benne – történelmünk – a magyar nép sorsa, élete, ezért látványa melengeti szívünket. A világnak pedig örökkön mesél rólunk tisztán és érthetően: motívumokkal, képekkel, jelekkel" – foglalta össze az iparművész az Ország Tojásának mondanivalóját, majd kiemelte, hogy ebből csak egy van és nem is lesz több.
