Mitől lesz jó egy tea?

A zöld tea lehetne fekete tea is, Új-Zélandon is vannak értékelhető teaültetvények és a jeges tea is lehet egészséges választás: Jens de Gruyter teaszakértővel beszélgettünk, hogy eloszlassunk pár népszerű tévhitet a teázással kapcsolatban.

Jens de Gruyter a berlini P&T üzlet alapítója és tulajdonosa, évtizedek óta teákkal foglalkozik és munkája egyben a szenvedélye is – boltjában, a Paper and Tea-ben a lehető legkörültekintőbben válogatott, minőségi teák és papíráruk közül válogathat a betérő. Gruytert választotta saját független teaszakértőjének a Coca-Cola, mely hamarosan új jeges teát vezet be az európai piacra, a Fuzetea-t. Mi pedig nem csak a jeges teákról kérdeztük a szakértőt, hanem feltettünk pár olyan kérdést is, melyre a kevésbé szakavatottak számára nem lehet teljesen egyértelmű a válasz.

Létezik jó tea, meg még jobb tea?

Például rögtön adja magát a kérdés, hogy mitől függ egy tea minősége és ára? Földrajzi tényezőkön múlik, hogy mi számít jónak, tehát mondjuk van olyan ország, ahonnan soha nem is érkezett minőségi tea, vagy más szempontok is szerepet kapnak? „Mi a P&T-nél világ minden tájáról vásárolunk teákat, klasszikus teatermelő országokból, mint Kína, Tajvan, India, Sri Lanka, de új területekről is, Kenyából, Új-Zélandról, Kolumbiából, Hawaiiról is. A tea ebből a szempontból olyan, mint a bor, itt is vannak régóta ismert és elismert termőterületek és új, még alig ismert, de attól még érdekes termőterületek is. Mi a legjobbat keressük az egész világon, de földrajzi szempontból nincs igazából minőségi különbség: minden régiónak megvan a specialitása, azt mondanám, Japán inkább zöld tea nemzet, Kína főleg a zöld és fehér tea területe."

"A különböző területeknek mind megvan a maga különlegessége, a minőség már azon múlik, mekkora tudással termesztik a növényt és milyenek a környezeti hatások. Három fontos szempont van: a terület, azaz a „terroire” maga. Ezen az értjük, hogy milyen a föld minősége, a napsütéses órák száma, a páratartalom, a környezeti tényezők úgy általában. Második szempont, hogy hogyan készítik el a teát, milyen módszerrel, milyen szakértelemmel. A harmadik szempont a növény típusa. Ettől a három szemponttól függ a tea minősége, de vannak minőségi teák szerte a világon."

Fotó: Jens de Gruyter / Facebook

Fehér tea = fekete tea?

Ha nem vagy nagy teamániás, talán még nem is gondolkoztál azon, hogy mit jelent, hogy egy tea fehér vagy fekete de az is lehet, hogy meg vagy róla győződve, hogy ha este már csak zöld teát iszol, akkor nem pörgeted fel magad, hisz abban nincs koffein. Utóbbi esetben van egy rossz hírünk: még a fehér teában is van koffein, az élénkítő hatásnak ugyanis nincs köze a tea színéhez.

„A fehér teában is van koffein, a zöldben rengeteg van. A koffeintartalom a készítéstől függ, attól, hogy mikor szedik le a levelet, hogyan pörkölik a teát, etc. Sokan azt gondolják, a fehér teában nincs koffein, de vannak nagyon erős fehér teáink!” - mondja Gruyter. „Ugyanígy, sok ember azt gondolja, hogy a fehér tea, a zöld és a fekete tea nem ugyanarról a növényről származik, hogy ezek különböző növényfajták. De ugyanarról a cserjéről szedik őket, csak az elkészítésen múlik, milyen lesz a végeredmény. Ez alapvetően egy skála a fehértől a feketéig, mely az oxidációt méri. Úgy kell elképzelni, mint amikor beleharapsz egy almába és kint hagyod a levegőn. A gyümölcs húsa ettől lassan oxidálódik, megbarnul. Ez történik a teával is. Az oxidációt hővel, pörköléssel vagy gőzöléssel állítják meg. A fehér teát például amint leszedik, rögtön hőnek teszik ki, hogy ne oxidálódjon. A zöld tea kicsit kint van a levegőn, a fekete még tovább, míg teljesen oxidálódik” - teszi hozzá a szakértő.

 A gyümölcstea nem is tea?

Szigorúan véve nem: infusio-nak vagy gyógyteának, esetleg főzetnek kéne neveznünk mindent, ami nem tealevélből készült forrázat, hanem mondjuk gyümölcsökből, virágokból vagy gyógynövényekből áll. Persze nem kell ennyire szigorúan keresnünk a szavakat, de azért jó megjegyezni, hogy csak a tealevélből készült főzet a tea. „Én például esténként, ha már aludni kéne, herbateákat iszom, amikben nincs koffein. Ezek pedig szigorúan véve nem teák, hisz csak a teanövény leveléből készült főzetet lehetne teának nevezni, amiben van koffein. Mégis, simán teaként emlegetem ezeket az italokat is”- nyugtat meg Gruyter, aki azt is elárulja, hogy bár a leforrázott gyümölcsök, virágkeverékek ugyan nem teák, de nagy hagyománya van az ízesített teák készítésének, úgyhogy gyümölcsfőzet helyett egyszerűen választhatunk gyümölcsösen ízesített teát is: „A tea keverése, más ízekkel, növényekkel való házasítása ősi hagyomány. A tradicionális teáknál is abszolút jelen van a „blending” művészete, érdekes ízpárok keresése. Ennek modern folytatása a például a Fuzetea jeges tea esetében a különféle, citromfüves vagy barackos ízesítés.” És ha már ice tea:

Fontos, mi kerül egy jeges teába?

„Akár otthon készítesz magadnak hideg teát, akár palackozott verziót választasz, fontos hogy ízletes, telt teából készüljön az ital. A Coca-Colánál egy erős, karakteres kivonatot használnak az ice tea-hez, egyes teafélék nagyon jók erre, mások nem annyira. A lényeg, hogy aromás, erős ízű tea kerüljön bele” - mondja Gruyter. „A jeges tea egyébként szerintem nagyon jó alternatíva a teára, jobban hidratál, bárhol fogyasztható, egy egészséges alternatíva.”