Az ifjúsági regények térnyerése, az egyre jobb és izgalmasabb művek megjelenése mind a magyar, mind a nemzetközi piacon szembeötlő. Izgalmas külföldi példák már egy ideje megjelentek a könyvesboltok polcain, de az elmúlt 1-2 évben itthon is egyre érdekesebb, a 11-14 éves korosztályt megszólító könyveket olvashatunk. Pár évvel ezelőtt keresve sem találtunk a kamaszok problémáira reflektáló, az ő érdeklődésüket kielégítő könyveket. Mára ez a helyzet teljesen megváltozott, hiszen megjelentek a gyerekkorból már kilépett, de a felnőttkortól még nagyon messze álló korosztálynak szóló művek, hozzájuk szólnak a fantasy-regények, őket szólítják meg az eddig ki nem mondott problémákat nyíltan bemutató könyvek, az iskolás lét és a szülőkkel folytatott harc mindennapjait bemutató alkotások.
Ma már az idegen nyelvekről lefordított regények mellett sok olyan hazai szerző is felbukkant, akik képesek megszólítani a kis- és nagykamaszokat. Legyen szó Varga Bálint köteteiről, a 2015-ben megjelent Váltságdíj nélkül című krimiről, aminek szereplőire épít az Amit végleg kitörölnél címmel megjelent folytatás is, de említhetjük Mészöly Ágnes kötetét, a Szabadlábon-t is, aminek főhőse Dani, egy mozgáskorlátozott fiú, aki helyzetéből fakadóan nem egy átlagos kamasz. A problémákat nyíltan bemutató kötet, csak egy a valóságra reflektáló, a fiatalok érdeklődését kielégítő, őket értő nyelven tanító könyvek sorából.
Rick Riordan: Percy Jackson és a görög istenek
A szerző feltett szándéka, hogy megkedveltesse a görög isteneket az ifjúsággal. A mitológiai történeteteket Poszeidón fiának egyedi - gunyoros megjegyzésekkel fűszerezett - tolmácsolásában olvashatjuk. Szó esik a világ teremtéséről, és egytől egyig megismerhetjük az Olümposz isteneit is, Apollóntól Zeuszig. Percy nem fogja vissza magát. "Ha szeretitek a horrort, a vérfürdőt, a hazugságokat, a lopást, az ármánykodást és a kannibalizmust, olvassatok tovább, mert ez volt a rémtettek aranykora."
A könyv, mint az a címéből is adódik, a görög hősök kalandos éveit mutatja be, aki pedig papírra vetette a történetüket, az nem más, mint Percy Jackson. Tizenkét görög hős nem mindennapi történetét osztja meg velünk a narrátor. Van köztük ismert és ismeretlen, betekintést nyerhetnek a fiatalok Perseusz, Psycheé, Phaethon, Otrera, Daedalus, Theseus, Atalanta, Bellerophon, Cyrene, Orpheus, a Minotaurusz és Hercules történetébe is.
Caleb Krisp: Állítsátok meg Ivyt! – Ivy Pocket 2
Szerencsére egyre több olyan gyerek- és ifjúsági könyvvel találkozunk - és az Ivy Pocket sorozat két eddig megjelent kötete mindenképp illeszkedik ebbe a trendbe -, amik nem mimózaként bánnak a gyerekek lelkével, nem féltik őket a sötét, esetenként morbid humortól. Az ausztrál Caleb Krisp hőse, Ivy, egy kicsit (nem túlságosan, éppenhogy csak, félig-meddig) halott szobalány, aki ennek ellenére mégis élettel telibb, mint bárki a környezetében: buzog benne a tettvágy és az önbizalom. Sodró lendületű elbeszélésével egyszerre kelt bennünk együttérzést és szánalmat, hiszen bár kalandjai alatt szurkolunk a sikeréért, pontosan látjuk azt is (és látják a gyerekek is, akiknek a könyv íródott), hogy Ivy mikor követi el azokat a végzetes hibákat, amik megnehezítik az útját célja felé. Röviden: nevel és szórakoztat egyszerre, ahogy ezt egy valóban mesteri gyerekkönyvnek tennie kell.
Lars Joachim Grimstad: Eltűnt gyerekek
Csak úgy, mint barátja, Jo Nesbø, Grimstad is egy sérülés miatt hagyta abba a profi futballt, hogy aztán évekkel később egy valódi kölyök-bestsellerrel álljon a közönség elé. Ráadásul akárcsak a skandináv krimi Prométheuszaként kezelt, de a gyerekirodalommal is kacérkodó Nesbø (lásd: Doktor Proktor sorozat), Grimstad is a sötét humort patikamérlegen adagoló norvég újhullám jeles képviselőjeként robbant be a köztudatba. Az Eltűnt gyerekek célkorosztályát nehéz lenne meghatározni, hiszen az elbeszélő gyereknyelve és gondolkodásmódja néha szembetalálkozik olyan "felnőttes" témákkal, mint a politika, az emberrablás, vagy épp a szalmonella. De talán épp ez a kettősség adja az elbeszélés báját, valamint az, hogy nem lefelé beszél a gyerekekhez, hanem képes őket jövőbeli felnőttekként kezelni.
Joss Stirling: Summer - Kezdődjön a vadászat!
A Lélektársak-sorozat befejező epizódja méltó lezárásának bizonyul a fiatalok körében évek óta töretlen rajongással fogadott sorozatnak. A savantok, ezek a különleges képességekkel megáldott fiatalok a kamaszok meg-nem-értettségét és lázadásra való hajlamát testesítik meg. Akárcsak a mára klasszikussá vált X-men és Harry Potter sorozatok világában, a főhősöknek itt is meg kell küzdeniük a körülöttük szürkéllő világ szűklátókörűségével, miközben saját szubkultúrájukban is ellenségekre lelnek. A sorozat fő vonzereje mégis a fiatalok romantikus viszonyainak mikroszkóp alá helyezésében keresendő: a lélektársak egymáshoz való viszonya, egyéni döntéseik az őket összekötő kapocs ismeretében, és a kockázat, amit hajlandóak vállalni annak megóvásáért – ezek a kérdések azok, amikkel a legtöbb kamasz olvasó ösztönösen azonosulni tud.
Cecelia Ahern: A Tökéletes
Cecelia Ahern a P.S. I Love You című hollywoodi sikerfilm alapjául szolgáló regény szerzőjeként 23 évesen lett világhírű, és nem sokkal ezelőttig főleg romantikus regényeiről volt ismert. A Vétkes, és az általa elindított két részes sorozat második kötete, A Tökéletes azonban bebizonyította az ír szerző sokoldalúságát. A két könyv akár előző havi válogatásunkba is befért volna, hiszen a kíméletlen szabályok szerint működő disztópikus világ, amelyben Celestine North, a regények főhőse él, az elrettentő jövőképek feltörekvő trendjének is szerves része. Mégis ifjúsági regényről van szó, ami képes volt a fiatalok önképkeresésére és önbizalomhiányára érett választ adni. Az írónő által felvázolt világ Gattaca-szerű tökéletességmániája felemészt minden egyediséget és színt, ami megkülönböztet minket egymástól, és ez által össze is köt bennünket. A regény főhőse „hibáit” felvállalva igyekszik az őt elnyomni akaró rendszer arca elé is tükröt tartani.
V. E. Schwab: Gyülekező árnyak
London mintha csak vonzaná az őt önmagából kiforgatni akaró szerzőket. China Miéville Un Lun Dun című meséje és Neil Gaiman Soseholja után a várost ismét több dimenzióból figyelhetjük. A könyvsorozat első része, az Egy sötétebb mágia által felrajzolt varázsvilágban Kell, az egyik utolsó vérmágus London különböző síkjai között igyekszik megőrizni az egyensúlyt, miközben egyre nyilvánvalóbbá válik számára, hogy feladata lehetetlen. Ahogy a világváros mi általunk tapasztalható képe is a különböző korok és kultúrák szerves egymás mellett és egymásra épülésén alapszik, úgy tükrözi ezt a Victoria Schwab által megelevenített London képe is. Egy trilógia középső részéről lévén szó, mint ilyen esetekben általában, a karakterépítés áll a fókuszban, miközben a cselekmény valamelyest lelassul. A regénysorozat befejező része az Egyesült Királyságban már megjelent, remélhetőleg a magyar olvasókat sem váratja sokáig.
Caroline Solé: Szavazz rám!
A fiatalok nyelvén hitelesen talán csak a velük egykorúak tudnak írni. A francia Caroline Solé a 20. század legvégén született, így a későkamaszok lingóját anyanyelvi szinten beszéli, problémáik az ő problémái, vágyaik az ő vágyai is. Első regénye a Szavazz rám!, ami a napjainkban megkerülhetetlen kulturális termékké nőtt valóságshow-k rémisztő világába vezet be minket. Egy fiatal srác, Christopher sorsát kísérhetjük végig a hajléktalan lét kegyetlen törvények alapján működő univerzumából a népszerűség felé vezető labirintusban, miközben egyszerre szembesülünk a tizenévesek társadalmi osztályoktól és származástól független dilemmáival és a posztmodern társadalmak égető kérdéseivel. Nem csak kamaszoknak lehet izgalmas olvasmány, hiszen a világot, amiben a tizenévesek ma élnek, egy kicsit mindannyian építettük.
