Mit tudnak rólunk a külföldi szigetelők?

Olvasási idő kb. 1 perc

Nagyon beindult a hungarikum-biznisz, már a Szigeten is van külön falu, mely nemzeti értéktárunkat hivatott prezentálni az arra tévedő külföldiek számára. Arra voltunk kíváncsiak, hogy őket ez az egész mennyire érdekli vagy köti le, úgyhogy kimentünk egy kamerával a faluban tartott sajtótájékoztatóra.

Meghallgattuk V. Németh Zsolt, környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár beszédét, majd belevetettük magunkat a tömegbe. Ha mondjuk épp te se tudod, eszik vagy isszák ezt a hungarikum dolgot, itt talász egy igen eklektikus listát, melyen jól megfér egymás mellett a Kürt adatmentés, Torockó, Puskás Öcsi szellemi hagyatéka, a huszár, a cimbalom, Ilcsi néni életműve és még sokminden más – eléggé sajnáljuk, hogy a lekapcsolt hűtő a közértbenBenke Laci bácsi és a zokni-szandálos busó, mint olyan még nincs a listán.

De valószínűleg ennél is jobban sajnálhatnánk – ha kicsit is komolyan vennénk ezt a dolot –, hogy a Széchenyi- vagy Rudas fürdő nem került be "a magyarság múltjának, jelenének és jövőjének dinamikusan fejlődő tárházába", mert bár az általunk megkérdezett, Hungarikum Faluban mókázó fiatalok nagy része azt se tudta hol van, fürdőben már voltak (vagy akarnak menni). Cserébe volt, aki bizton állította, hogy Kalocsa Mongóliában van – pedig a kalocsai paprika pont hungarikumnak számít! Tessék:

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Dívány ‎
Dívány ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Kijátszotta a cenzúrát: titokban tanította feminizmusra a lányokat a szocializmusban a magyar írónő

A Kádár-korszakban a cenzúra mindent látott és mindent ellenőrzött, de volt egy terület, amit a rendszer bürokratái mélyen lenéztek és elhanyagoltak: a lányregényeket. Ezt a zseniális kiskaput használta ki Kertész Erzsébet, a „Csíkos könyvek” koronázatlan királynője. Miközben a kultúrpolitika azt hitte, a szerző csak ártatlan, romantikus történetekkel szórakoztatja a kislányokat, ő valójában a legkeményebb feminizmust, a női egyenjogúság és az önmegvalósítás eszméit csempészte be a gyerekszobákba Hugonnai Vilma vagy Szendrey Júlia sorsán keresztül.

Életem

Ezt rontják el a legtöbben az adóbevallásukban

Sokan csak az szja-bevallás átnézésekor szembesülnek azzal, hogy év közben rosszul nyilatkoztak, jogosulatlanul vettek igénybe kedvezményt, vagy elmulasztottak feltüntetni egy fontos adatot. A NAV szerint továbbra is a gyermekek után járó kedvezményeknél fordul elő sok tévedés.

Mindennapi

Sokan nem tudják: ilyenkor nemet mondhatsz a túlórára

Téves az a nézet, hogy a főnök bármikor, korlátlanul benn tarthat munka után. Bizonyos esetekben a túlóra egyáltalán nem rendelhető el, máskor pedig csak a munkavállaló írásos hozzájárulásával. A munka törvénykönyve külön szabályokat állapít meg a rendkívüli munkaidőre, vagyis arra, amikor a dolgozónak a beosztásán túl kellene munkát végeznie.