Döntsük el együtt, milyen az igazán jó pizza

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Vékony tészta? Vastag tészta? Kevés feltét? Sok feltét? Magyaros? Olaszos? Ananászos, tükörtojásos? Szavazzuk meg együtt, milyen a tökéletes pizza!

A pizzát mindenki szereti. Egyszerűen hangzik, de ha kicsit belekérdezünk, egyből kiderül, az, hogy mit értünk pizzán, pláne jó pizzán, gyökeresen eltérő dolgokat takarhat. Ezért arra gondoltunk, hogy régi, kedvelt "Igazi Lecsó" cikkünkhöz hasonlóan megpróbáljuk kinyomozni, milyen önök szerint az igazán jó pizza.

Honnan jön az igazán jó pizza?

Teljesen meglepő, de erre nem egyértelműen az a válasz, hogy Guiseppe (Luigi, Carlo, stb) kemencéjéből azonnal a tányérunkra. Ugyanis léteznek emberek, akik számára a pizza-élmény fontos része, hogy dobozban hozza a futár, és a kanapén lehet megenni. Vagy az, hogy otthon begyúrjuk a tésztát, és gyengéden gondoskodunk róla, hogy szépen tudjon kelni. Sőt, még a mirelit szekciónak is vannak rajongói, akik ár-érték-idő arányokra hivatkoznak.

Vékony tészta, vastag tészta, nem is tészta?

Az olaszok úgy gondolják, hogy a pizza tésztája vékony, a szélén ropogós, de hát nem feltétlenül megbízható egy olyan nép, amelyik szerint tejeskávét csak reggel lehet inni, ugyanakkor nincsen baja azzal, hogy normális reggelinek tekintsen egy briósba tuszkolt gombóc fagylaltot. Az amerikaiak ezzel szemben jó vastag tésztát rittyentenek a pizzának, sőt, a peremét időnként még meg is töltik, mondjuk sajttal. De persze nem feltétlenül megbízható egy olyan nép, amelyik képes megválasztani elnöknek egy hazudós, kártékony paprikajancsit. És akkor arról még nem is beszéltünk, hogy léteznek a műfajnak olyan vadhajtásai, amikor az egészségtudatosság jegyében nincs is tészta, hanem holmi megpirított padlizsánokra meg más efféle bohócságokra pakolják sütés előtt a feltétet. 

Roppan az a tészta, vagy nem roppan?

A vékony-vastag kérdéssel még mindig nem értünk a tésztaügy végére, mert az sem egyértelmű, hogy roppan, vagy nem roppan az a tészta. És ha roppan, hol roppan? Mindenhol? A szélén? Sehol?

Egyszerű, bonyolult?

Lassan elérkezünk oda, mi kerülhet a pizzára. Először is adódik a kérdés, mennyire minimalista ez a műfaj? Igaza van az olaszoknak, akik azt gondolják, a szószon és sajton kívül maximum egy-két dolog menjen rá? Vagy inkább az a jó irány, hogy pakoljuk meg minél több mindennel? Sonka, gomba, kolbász, tükörtojás, ananász, szalonna, hagyma, csípőspaprika?

Milyen színű a szósz?

Oké, alapból piros, de nem csak paradicsomos létezik, még az olaszoknál is találni fehér alapú pizzákat, máshol meg pláne. Arról mondjunk most ne értekezzünk, hogy van aki szerint érvényes pizzaszósz például a majonéz (vagy a ketchup), szóval szorítkozzunk a paradicsomszósz és/vagy tejfölös alap értelmezésére.

Olaszos? Magyaros? Amerikai?

Van ez a nézet, hogy igaziból pizzának azt lehet nevezni, ami Nápolyban készül, és van rajta paradicsomszósz meg mozzarella. De ennél még az olaszok is megengedőbbek, és ott is létezik a soksajtos, (mondjuk nem Tihany camembert-t szoktak rárakni), meg pármai sonkás, meg halas, meg rukkolás-koktélparadicsomos, ilyesmik. De ez azért még mindig eléggé úri huncutság.

Nálunk (és az óceán túloldalán) viszont rájöttek, hogy ha éhes felnőtt férfiakat kell megetetni, nem lehet bohóckodni. Ilyenkor jönnek a húsimádó meg más efféle pizzák, amin rajta van egy fél hentesüzlet (szalonna, kolbász, tarja, szalámi, sonka), biztos, ami tuti, egy-két tükörtojás, jó csípős paprika, meg ami még akadt a konyhában. Ja, felkarikázott zöldpaprika is kötelező.

Milyen sajt kerül a tetejére?

Mozzarella vagy nem mozzarella, ez itt a kérdés. Most hagyjuk figyelmen kívül a két végletet, a bivalymozzarellát, mert az nálunk alig van, és ha mégis, nem tudjuk megfizetni, meg a növényi sajtokat is, mert az meg nem sajt, ami rögtön kiderül, amikor megolvadás után kicsit visszahűlve műanyag burkolattá alakul az ételen. Ugyanitt hívnám fel a figyelmet arra is, hogy a pizza-mozzarella sem mozzarella, és sokkal, de sokkal jobban jár mindenki, ha a kilónkénti áron nem drágább sajátmárkások közül vesz tehénmozzarellát, mint ha a sajtpultból a tömbös hamisítványt.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Koncz Andrea
Koncz Andrea
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nemcsak megfázást okozhat: így teszi tönkre a klíma az ízületeidet

Amikor a nyári kánikulában belépünk egy kellemesen hűvös, légkondicionált irodába vagy üzletbe, azt megváltásnak érezzük. A legtöbben tisztában vannak azzal, hogy a túl erős hűtés megfázást, torokfájást vagy tüdőgyulladást okozhat, ám a klímaberendezéseknek van egy rejtett veszélye is: csendben teszik tönkre az ízületeinket. A legfrissebb orvosi kutatások szerint a mesterségesen lehűtött és kiszárított benti levegő drasztikusan rontja az izomerőt, miközben az idegvégződésekben található receptorok túlaktiválásával brutális, nyilalló fájdalmat idéz elő a vállban, a nyakban és a térdekben.

Offline

Nem csak királynék voltak, uralkodók is: hatalmas titkot fedtek fel az ősi sumér sírok a nőkről

Az ősi Mezopotámia világáról sokáig úgy gondolták a kutatók, hogy a hatalom szinte kizárólag a férfiak kezében összpontosult. A királyok nevét feljegyezték, a nők pedig többnyire feleségként vagy papnőként jelentek meg a történetekben úgy, mint valódi hatalommal nem rendelkező szereplők. Egy régészeti lelőhely újraértelmezése azonban mára megkérdőjelezte a korról gyűjtött ismereteinket.

Offline

Villámkvíz: felismered a világ leghíresebb vasútállomásait?

A vasúti közlekedés a 19. század első felében indult hódító útjára a világon, majd az ipari forradalmak jelentősen hozzájárultak elterjedéséhez. Az emberiség így egyre több vasútállomást is épített, melyek sokszor egy-egy város legszebb épületei közé tartoznak.