Ma 163 éves a chips!

Olvasási idő kb. 2 perc

Épp 163 éve kekeckedett egy vasútmilliomos addig a szakáccsal, míg sültkrumpli helyett chipset kapott.

A Wikipedia és a mendemonda szerint a chipszet, mint olyat 1858-ban állították elő első alkalommal a New York állambeli Saratoga Springs-ben, a Intersnack Magyarország Kft. (Chio) pedig azt is tudni véli, hogy pont augusztus 24-én történt meg a XIX. századi gasztroforradalom, de nem 1858-ban, hanem 1853-ban. Akárhogy is, a népszerű rágcsa már baromi régen velünk van és nagyon érdekes az eredettörténete (mely a Wikipedia és az Intersnack tolmácsolásában is ugyanaz).

A híres vasútmilliomos, Cornelius Vanderbilt éppen vacsorájához kezdett az egyik helyi étteremben, amikor a körítésként feltálalt burgonyát túlságosan vastagnak találta. A pincér máris hozta a vékonyabb, ropogósabb falatokat. Csakhogy Vanderbiltnek ez sem ízlett. Végül a főszakács, George Crum maga sütötte meg olyan vékonyra és ropogósra a burgonyát, amilyet addig még soha senki nem készített, annyira vékony krumplit sütött, hogy már a villát sem lehetett beleszúrni.

Ahelyett azonban, hogy az így felszolgált burgonyát is visszaküldte volna Vanderbilt, jó étvággyal elfogyasztotta, azután rendelt még belőle. Rövidesen az extravékony krumpli lett a ház specialitása. Eleinte minden fogáshoz külön kínálták egy tálkában, később kis dobozokban árulták, majd gyárakban kezdték készíteni nagy mennyiségben, de nem ízesítették, csak egy kis zacskóban adtak mellé sót.

Egy kiló chipszhez 3,5 kiló krumplira van szükség, mivel a sütés során szinte az összes nedvesség távozik a burgonyaszeletekből.

Az ízesített változatok csak 1954-ben jelentek meg, melyeket Joe Murphy ír chips-gyáros dobott piacra. A Murphy által kitalált első ízek közé tartozott a sós-ecetes és a sajtos-hagymás, melyek ma is népszerűnek számítanak, az Intersnack Magyarország Kft. (Chio) adatai szerint a hagymával kombinált tejfölös-tejszínes-sajtos és a paprikás-chilis-pepperonis változatok mellé mára szorosan felzárkóztak a húsos és a különféle pikáns, egzotikus fajták is.

Az európai kontinensen a második világháború után jelent meg a chips, az amerikai katonák hozták magukkal, majd egy lebombázott Opel gyárban kezdte meg működését a Chio, melyet 1962-ben Carlo, Heinz és Irmgard Opel itt alapított. És végre megtudjuk, honnan jött a furcsa név: az alapítók keresztneveinek kezdőbetűiből, valamint az Opel családnév első betűjéből állt össze.

Magyarországra Európához képest is jókora késéssel, a kilencvenes évek legelején érkezett meg a chips és az egy főre jutó chipsfogyasztás napjainkban is nagyon alacsony, mindössze 400g/fő/év az Intersnack adatai szerint. A világcsúcstartó amerikaiak ennek a 20-szorosát (8000g/fő/év), míg az Európa-bajnok norvégok a 7,5-szeresét (3000g/fő/év) fogyasztják el évente.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

nemoszi
nemoszi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Nem csak a szívednek tesz jót: ez a mozgásforma megállítja a hajhullást

A rendszeres kardiómozgás javítja a vérkeringést, ezáltal jót tesz a szívnek, de a hajhagymákhoz is több oxigén és tápanyag jut, ami azok egészségének alapja. Emellett segít levezetni a stresszt, vagyis csökkenti a kortizolszintet, ezzel tovább támogatva a haj növekedési ciklusának zavartalanságát.

Világom

Nem is spanyol a spanyolnátha – eredetét máig kutatják

Amikor 1918-ban a történelem egyik legpusztítóbb világjárványa végigsöpört a bolygón, a háborús cenzúra miatt a világ tévesen Spanyolországhoz kötötte a betegséget. A brit kormány kezdetben annyira megpróbálta eltitkolni a bajt, hogy még a kabinet sem volt hajlandó tárgyalni róla.

Testem

Csodát tesz az agyaddal, ha hetente legalább egyszer így vacsorázol

Mindennapjainkat a mesterséges fény, a képernyők és a zárt terek vonzásában éljük. Ha hetente legalább egyszer kiszakadunk ezek közül egy vacsora erejéig, az támogatja az agyunk egészségét, segít levezetni a stresszt és javítja a családon belüli társas kapcsolatokat is.

Offline

Kvíz: Tudod, miben hisznek ezekben az országokban?

Azt hiszed, képben vagy azzal kapcsolatban, hogy a világ különböző pontjain miben hisznek az emberek? Bár Ázsiáról a legtöbbünknek rögtön a buddhizmus ugrik be, a történelem sokszor jócskán felülírta a papírformát. Tedd próbára a tudásod legújabb földrajzi-kulturális kvízünkben!

Testem

Nem csak a túl sok, a túl kevés só is káros az egészségre

Régóta tudjuk, hogy a túl sok só növeli a magas vérnyomás és a stroke kockázatát, de a legújabb kutatások alapján is felmerült, hogy a túl kevés só sem tesz jót. Vajon hol van az arany középút, és hogyan érdemes alakítanunk a mindennapi sófogyasztásunkat?