Ma 163 éves a chips!

Olvasási idő kb. 2 perc

Épp 163 éve kekeckedett egy vasútmilliomos addig a szakáccsal, míg sültkrumpli helyett chipset kapott.

A Wikipedia és a mendemonda szerint a chipszet, mint olyat 1858-ban állították elő első alkalommal a New York állambeli Saratoga Springs-ben, a Intersnack Magyarország Kft. (Chio) pedig azt is tudni véli, hogy pont augusztus 24-én történt meg a XIX. századi gasztroforradalom, de nem 1858-ban, hanem 1853-ban. Akárhogy is, a népszerű rágcsa már baromi régen velünk van és nagyon érdekes az eredettörténete (mely a Wikipedia és az Intersnack tolmácsolásában is ugyanaz).

A híres vasútmilliomos, Cornelius Vanderbilt éppen vacsorájához kezdett az egyik helyi étteremben, amikor a körítésként feltálalt burgonyát túlságosan vastagnak találta. A pincér máris hozta a vékonyabb, ropogósabb falatokat. Csakhogy Vanderbiltnek ez sem ízlett. Végül a főszakács, George Crum maga sütötte meg olyan vékonyra és ropogósra a burgonyát, amilyet addig még soha senki nem készített, annyira vékony krumplit sütött, hogy már a villát sem lehetett beleszúrni.

Ahelyett azonban, hogy az így felszolgált burgonyát is visszaküldte volna Vanderbilt, jó étvággyal elfogyasztotta, azután rendelt még belőle. Rövidesen az extravékony krumpli lett a ház specialitása. Eleinte minden fogáshoz külön kínálták egy tálkában, később kis dobozokban árulták, majd gyárakban kezdték készíteni nagy mennyiségben, de nem ízesítették, csak egy kis zacskóban adtak mellé sót.

Egy kiló chipszhez 3,5 kiló krumplira van szükség, mivel a sütés során szinte az összes nedvesség távozik a burgonyaszeletekből.

Az ízesített változatok csak 1954-ben jelentek meg, melyeket Joe Murphy ír chips-gyáros dobott piacra. A Murphy által kitalált első ízek közé tartozott a sós-ecetes és a sajtos-hagymás, melyek ma is népszerűnek számítanak, az Intersnack Magyarország Kft. (Chio) adatai szerint a hagymával kombinált tejfölös-tejszínes-sajtos és a paprikás-chilis-pepperonis változatok mellé mára szorosan felzárkóztak a húsos és a különféle pikáns, egzotikus fajták is.

Az európai kontinensen a második világháború után jelent meg a chips, az amerikai katonák hozták magukkal, majd egy lebombázott Opel gyárban kezdte meg működését a Chio, melyet 1962-ben Carlo, Heinz és Irmgard Opel itt alapított. És végre megtudjuk, honnan jött a furcsa név: az alapítók keresztneveinek kezdőbetűiből, valamint az Opel családnév első betűjéből állt össze.

Magyarországra Európához képest is jókora késéssel, a kilencvenes évek legelején érkezett meg a chips és az egy főre jutó chipsfogyasztás napjainkban is nagyon alacsony, mindössze 400g/fő/év az Intersnack adatai szerint. A világcsúcstartó amerikaiak ennek a 20-szorosát (8000g/fő/év), míg az Európa-bajnok norvégok a 7,5-szeresét (3000g/fő/év) fogyasztják el évente.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

nemoszi
nemoszi
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Édes otthon

Kevesen ismerik a trükköt: konyhai hulladékkal festheted át kerted legszebb virágát

A hortenzia nemcsak az óriási, látványos viráglabdáival hívja fel magára a figyelmet, hanem egy egészen különleges, kaméleonszerű tulajdonságával is: képes megváltoztatni a színét. Ha unod a megszokott árnyalatokat, nem kell drága vegyszerek után nyúlnod a boltban. Csupán a talaj pH-értékét kell módosítanod, amit egyszerű konyhai és kerti hulladékokkal – például kávézaccal, tojáshéjjal vagy épp a kerti sütögetésből megmaradt hamuval – is könnyedén elérhetsz. Eláruljuk a legpraktikusabb házi trükköket, amikkel te magad határozhatod meg, hogy kék vagy éppen rózsaszín virágok díszítsék a kertedet.

Testem

Ilyenkor jelez komoly bajt a derékfájás: ne vedd félvállról!

Szinte nincs olyan ember, akinek ne fájt volna már a dereka egy nehéz nap vagy egy rossz mozdulat után. Mivel népbetegségről van szó, hajlamosak vagyunk egy legyintéssel elintézni, és bevenni egy fájdalomcsillapítót. Ám a szakértők arra figyelmeztetnek, hogy bizonyos kísérőtünetek fellépésekor tilos halogatni az orvost. A lábba sugárzó zsibbadás, a végtagok gyengesége vagy a vizelettartási problémák olyan „vörös zászlók”, amelyek komoly idegrendszeri sérülést, gyulladást vagy akár daganatos folyamatokat is jelezhetnek. Utánajártunk, melyek azok a vészjelek, amelyekkel azonnal a sürgősségire kell sietni.

Offline

Férjes asszonyt szeretett Széchenyi, a legnagyobb magyar

Gróf Széchenyi István szerelmes természetű fiatalember volt: hódításainak egész Bécsben híre ment az arisztokrata hölgyek körében. Legtöbbször férjes asszonyokért lelkesedett, legnagyobb szerelmére azonban tíz évet kellett várnia.

Offline

Hat évet ült börtönben, mert segített a menekülteknek: hóbortosnak nézték Teleki Blankát, mert tanítani akart

Kortársai összesúgtak a háta mögött, hóbortosnak és különcnek nevezték, mert a bálok helyett a lányok oktatásával akart foglalkozni. Teleki Blanka grófnő azonban nemcsak a hazai nőnevelés úttörője lett, hanem igazi hős is, aki az 1848–49-es szabadságharc után vagyonát és biztonságát kockáztatva bújtatta a menekülteket. Bátorságáért súlyos árat fizetett: hat évet töltött a legkeményebb osztrák börtönökben. Utánajártunk a magyar történelem egyik legmeghatározóbb nőalakjának, akinek élete a szabadságról és a megalkuvást nem ismerő elvekről szólt.

Offline

Ő volt az ország leggazdagabb árvája: mesés vagyont örökölt édesapja után Wenckheim Krisztina grófnő

Háromévesen vesztette el az édesapját, anyukáját pedig szinte nem is ismerhette: Wenckheim Krisztina grófnő története mély tragédiával indult, mégis a XIX. századi Magyarország egyik legirigyeltebb asszonya lett. Ő volt a „leggazdagabb árva”, aki százezer holdas birodalmat örökölt, később pedig Ybl Miklóssal építtette meg az ország egyik legkülönlegesebb, mesebeli kastélyát.