Paradicsom, eper, saláták és fűszernövények, egész sok mindent nevelhetünk akár egy picike erkélyen is.
Az elviselhetőhöz közelítő nappali hőmérséklettel és fénymennyiséggel végre elérkezett hozzánk a tavasz, ami, minden szépsége és ígérete ellenére, a hozzáférhető vitaminok szempontjából sajnos a legínségesebb időszak.
Lassan tényleg kezd elviselhetetlenné válni a helyzet, annyira, hogy a spenóttól a medvehagymáig mindenféle zöld levelekre rávetjük magunkat mohón. A másik, alighanem szintén ösztönös reakció a tavaszra, hogy felhorgad bennünk a gazda, és akinek csak egy talpalatnyi szabad területe van (vö. francia balkon), magokat kezd dugdosni földbe, hátha lesz belőle saját termés.
Egyelőre azonban még főleg csak gondolatkísérlet, tervezés szintjén játsszunk el az ötlettel, mivel a saját palánta nevelésével már úgyis elkéstünk, a kertészetes paradicsompalántáknak viszont egyelőre korán van. Mire összeáll a kép, hogy mit szeretnénk, mire van lehetőségünk, és be is szerezzük a hozzávalókat, el is telik az idő áprilisig, amikor elkezdhetjük végre a vetést/ültetést.
Ez alól kivételt csak a leveles salátafélék és zöldek jelentenek (mint pl a rukkola, spenót, sóska), aminek a magját már most is nyugodtan elszórhatjuk.
Összeszedtünk néhány növényt, amik viszonylag jól nevelhetők akár balkonládában is. A gondoskodásunkért cserében pedig – szerencsés esetben – nem csak a dicsőség, hanem finom étel is a jutalmunk lesz, sőt egy-két ízről alkotott fogalmunkat is alaposan átértékeljük majd.
Azért, aki terebélyes paradicsomfákról ábrándozik, jó, ha tudja, hogy egy ládában nevelt növény sosem lesz olyan erős, és sosem hoz akkora termést, mint a szabadföldi társai. A gyökérnövényeket se erőltessük inkább, így is bőven találni olyan fajtákat, amelyek jól bírják a városi körülményeket.
Rukkola (és spenót, ami ugyanúgy működik): A rukkola karakteres, diós ízű levélzöldség, az olasz konyha egyik népszerű hozzávalója. Könnyen termelhető mostoha körülmények között is, leginkább a tavaszt és az őszt kedveli, a nyár a legtöbb helyen túl meleg neki. Akár már most vethetjük, pár hét múlva már szüretelhetjük is. Az élmény, amikor saját rukkolát teszünk az asztalra, leírhatatlan. Ha a nyári nagy melegben felmagzik a növényünk, már nem fogyaszthatók a levelek, cserében összegyűjthetjük a szaporítóanyagot egy második vetéshez. Aki kertbe ülteti, könnyen járhat úgy, ahogy kolleganőnk, aki néhány éve sikertelenül próbálkozott a rukkolával, ami a nyárban felmagzott, ám később kiderült, a magok néhány méterrrel odébb megtalálták maguknak a tökéletes helyet, és azóta minden tavasszal és ősszel hatalmas rukkolabozótos nő ki ugyanazon a helyen.
Szamóca: Lehetőleg szaküzletben vásároljuk a palántát, méghozzá cserépben nevelhető fajtát. Jó hír, hogy vannak, amelyek egészen bő termést is hoznak, rossz, hogy még mindig csak kóstolónak lesz elég, egy-két tőtől ne várjunk csodát. De legalább jópofa. És szuperellenálló, nekünk kinőtt úgy is tavasszal, hogy egész télen a pici cserépben fagyoskodott a kertben. Viszont ilyenkor már kell neki táplálék, mert anélkül nem lesz se virág, sem eper.
Koktélparadicsom: Vannak direkt balkonládában nevelhető fajták, kis helyre ezeket válasszuk. Ha szeretjük a kihívásokat, jövő februárban próbálkozhatunk magról neveléssel, de aki biztosra menne, vásároljon inkább kertészetben palántát. Örül a növényünk, ha a gyökerének van bőven helye lefelé és oldalirányban is, és tápanyagot, vizet, napfényt is kap eleget. Egyetlen tőnek is meglehetősen nagy, minimum felmosóvödörnyi cserépre és kaspóra van szüksége. Ha komolyan szeretné venni az ügyet, elmolyolhat azzal hogy a hajtások hónaljában kinövő kis fattyúhajtásokat szemmel tartja és kicsipkedi, ezeken termés úgysem nő, és a profik szerint eltávolításukkal több energiája marad a növénynek hogy terméseket hozzon és érleljen. A koktélparadicsommal kolleganőnknek még az ötödiken is jó tapasztalatai voltak.
Különböző fűszernövények: A bazsalikom, a menta, a metélőpetrezselyem, a kakukkfű remekül tartható balkonládában, de akár még a konyhaablakban is. Itt is érvényes: minél nagyobb felületen kapaszkodhat a gyökereivel, annál több hasznos levelet hoz. Egy-egy ilyen növény egész nyáron elláthat minket fűszerrel. Nyáron nagyon menő dolog frissen csipegetni, télen pedig a szárított verzióval gazdálkodhatunk. Ha szerencsénk van, a bazsalikomról akár egy-két pesztónyi mennyiséget is szüretelhetünk. A mentából mojitot és teát készítünk, ebben a sorrendben. A bazsalikom aztán nem éli túl a telet, a menta, petrezselyem, kakukkfű viszont akár következő évben is kihajthat, abban sajnos nem érdemes reménykedni, hogy majd a lakásban túlélnek, mert nem fognak.
Borsó, zöldbab: Ezeket a növényeket fal tövébe tolt ládába érdemes ültetni, egyrészt, mert ott könnyebben tudunk kapaszkodót készíteni nekik, amire felfuthatnak, másrészt a szép zöld eltakarja a falat. Már megérte. Ha van otthon gyerek, nem nagyon kell készülnünk borsós recepttel, mert egészen biztos, hogy megeszik a termést, de sose bánjuk!
Fokhagyma: Ezt semmiképpen sem hagyjuk ki, mivel még csak a vetőanyakért sem kell elzarándokolni, elég, ha az otthon található fokhagymagerezdekből egy-kettőt leszúrunk a földbe 5-6 centi mélyen. Rusztikusan tömött fokhagyma fűzérre ugyan ne számítsunk, de valószínűleg sikerülni fog saját termést betakarítani belőle.
Hol ronthatjuk el?
A vetőmagot próbáljuk szaküzletben vásárolni, a szomzédasszonytól kapott, piacon árult magokkal sokkal könnyebb megjárni. Ugyanez igaz a palántákra is. A fűszernövényeket se a hipermarketek zöldséges pultjából vegyük, ezek ugyanis valószínűleg megjárták a hűtőházat, és ezért minden gondoskodásunk ellenére el fognak pusztulni.
Vásároljunk jó minőségű földet, és az sem árt, ha ültetés előtt ellátjuk némi tápanyaggal (a szárított marhatrágya szagtalan). Ha a növény minden gondoskodásunk ellenére kornyadozni, sárgulni kezd, szezon közben is gondoskodjunk némi - kifejezetten zöldségekhez való - tápanyag-utánpótlásról - ez egyébként a kártevők elleni küzdelemben is segíteni fogja őket.
A szél a legtöbb növény ellensége, legfeljebb eltűrik, de sosem szeretni. Próbáljunk szélvédett helyet keresni a vetésünknek, nehogy elfújja az egészet földestől, vetőmagostól.
A magokat a csomagoláson feltüntetett időszakban és módon vessük, a palántákat pedig ültetés előtt ne hagyjuk sokáig a szatyorban sínylődni.
Ne felejtsük el locsolni, és ha kártevőt találunk rajta, szedegessük le! Tekintsünk rájuk úgy, mint élőlényekre, mivel azok.
