A fast fashion lenyomja a turkálókat

Olvasási idő kb. 4 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Annyira olcsóak a ruhák, hogy nem érdemes használtat venni, az újból is képesek vagyunk túl sokat felhalmozni.

Idén már többször foglalkoztunk azzal a jelenséggel, hogy szemtelenül sok ruhát halmozunk fel ruhásszekrényünkben: ennek egyik fő mozgatórugója az, hogy képtelenek vagyunk betelni az aktuális divatot szupersebességgel koppintó fast-fashion üzletek csábító és megfizethető kínálatával. Bár abban valóban van valami izgalmas, hogy egyre ritkábban kell viselnünk ugyanazt a ruhát, azért azzal egyre többen tisztában vannak, hogy ennek súlyos következményei lesznek a jövőre nézve. A probléma a Huffingtonpost.com szerkesztőinek is szemet szúrt, így közelebbről is megvizsgálták az ügy komolyságát és azt, hogy mi történik azokkal a pár ezer forintos ruhadarabokkal, amikre ráuntak a divatmániások. Vajon a kukában végzik vagy inkább a használtruha boltoknak tesznek szívességet szenvedélyükkel?

A jótékonysági szervezetek sem tudnak már mit kezdeni a felhalmozott ruhákkal

Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy szeretjük az új holmikat, mint a Council for Textile Recycling legfrissebb adatai, melyek szerint csak Amerikában 11 milliárd kiló vadonatúj textíliát vásárolnak az emberek évente, amelynek végül mintegy 85 százaléka a hulladéklerakókban végzi. A fennmaradó 15 százalék olyan használtruha lerakatokba kerül, mint a Goodwill vagy a Salvation Army. Az Üdvhadsereg egyik New York-i üzletébe naponta (!!!) körülbelül 5 tonna ruha érkezett 2012-ben. A szervezet marketing menedzsere, Tim Raines szerint ez a mennyiség a tavalyi évben meghaladta a 36 millió kiló ruhát országszerte. Bár jól láthatóan az üzleteknek semmi okuk nincs a panaszra, azért abban van valami aggasztó, hogy az emberek kizárólag eldobható ruhákban gondolkodnak. 

Fotó: John Medland / Europress / Getty

Már a tavalyi ruhákat sem hordjuk

"Az Egyesült Államokban található használtruha üzletek kínálatából tisztán látható, hogy túlfogyasztás van. Hatalmas mennyiségben dobnak ki olyan darabokat is, amik csak egy-két évvel ezelőtt lettek divatosak” – állítja az Etsyn vintage üzletet üzemeltető Susan Choi. A pazarlás annak is betudható, hogy a ruházati cikkek ára őrülten lement az elmúlt pár évben.1901-ben például egy átlagos háztartásban az éves jövedelem 14 százalékát költötték el ruhára, ami most alig három százalékkal több. Napjainkban több értelmét látjuk annak, hogy új ruhát vegyünk, ahelyett, hogy megjavíttatnánk vagy átszabatnánk a régit. Ezért nem meglepő,hogy 1900 és 2013 között a szabók száma 230.000-ről 21.400-ra csökkent az Egyesült Államokban. 

Az adományok nagy része végül szőnyegként végzi

A felajánlott használt ruhák mintegy 80 százaléka jótékonysági szervezetekhez, illetve olyan textil újrahasznosító üzemekhez kerül, melyek a ruhák nagy részéből törlőkendőket készítenek. Ilyen például a Secondary Materials and Recycled Textiles (SMART) vagy az NPR nevű szakmai szervezet, melyek félviccesen az iratmegsemmisítőkhöz hasonlítják munkájukat. A létezésük jól jön a használtruha boltoknak is, hisz amit nem tudnak már hova tenni és eldani, azt olcsón ugyan, de legalább tovább tudják adni ezeknek a cégeknek, ahelyett, hogy kidobnák őket. A Department of Commerse legfrissebb statisztikái szerint az Egyesült Államokból körülbelül 860.000 tonna használtruha került más országokba csak 2013-ban. 

Fotó: Usa Network / Europress / Getty

A fast fashion lenyomja a turkálókat

A fogyasztók számára fontos, hogy a legújabb trendeket találják meg az üzletekben, éppen ezért érdekes, hogy nem sokkal kerülnek kevesebbe a használtruha üzletekben található, egy-két szezonnal ezelőtti darabok a fast fashion boltokban újonnan kirakott ruháknál. Ennek fényében felmerül a kérdés, hogy mégis minek menjünk turkálóba? „A Forever 21 nem jó nekünk” – mondja a New York-i Housing Works alelnöke, Bill Gover, aki arra tanítja alkalmazottait, hogy inkább érdekes vintage darabokat válogassanak össze a turkálóikba, ne próbáljanak a trendek után menni, mert abban a fast fashion úgyis jobb. 

A mértékletesség jegyében a Huffingtonpost.com szerkesztői egy listát is készítettek arról, hogy melyek azok a jelek, melyekből arra kellene következtetnünk, hogy túl sok ruhát vásárolunk. Íme!

1. Nem tudod bezárni a ruhásszekrényedet.

2. Találsz valami két évvel ezelőtti holmit a szekrényben, amin még rajta van az árcédula.

3. A Fedexes kiszállító láttán jut csak eszedbe, hogy megint rendeltél valamit online.

4. Azért hagyod a tiszta ruhát a szárítón, mert a szekrény és a polcok roskadásig vannak ruhával.

5. Már neked is feltűnt, hogy legalább húsz darab ugyanolyan farmernadrágod van.

6. Ez már a harmadik alkalom az évben, hogy még több akasztót kell beszerezned.

7. Az eladó a keresztneveden szólít a H&M-ben.

 

Hozzászólna? Facebook-oldalunkon megteheti!

Kövessen minket a Facebookon is!

 
Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Adamek Alma
Adamek Alma
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nem véletlenül van tele állatokkal Frida Kahlo híres képe: drámai események állnak a háttérben

A mexikói születésű Frida Kahlo azon kevés festők közé tartozik, akiknek egyedi stílusát a képzőművészetekben kevésbé jártas szem is gyakran felismeri; és aki saját festői látásmódjával egy olyan vizuális világot teremtett, ami évtizedekkel túlélte őt – népszerűsége pedig a mai napig töretlennek tűnik. Az ikonikus vizualitás mellett azonban a latin-amerikai művésznő karakterével a szenvedés is – már életében – összefonódott, tragikus sorsa gyakran festményeiben öltött formát.

Offline

Neki köszönhetjük a Jancsi és Juliskát: Dorothea Wild ihlette a leghíresebb Grimm-meséket

Amikor a Grimm fivérek nevét halljuk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy Jacob és Wilhelm maguk találták ki a gyerekkorunkat végigkísérő, sokszor rémisztő történeteket. A valóságban azonban a testvérpár inkább elszánt gyűjtő volt, mintsem szépíró. Járták a vidéket, történetmesélőket kerestek, a legnagyobb kincsükre pedig közvetlenül a szomszédságukban bukkantak rá. Egy fiatal, élénk képzelőerejű lány, Dorothea Wild nélkül a világ ma sokkal szegényebb lenne: ő volt az a rejtélyes múzsa és mesemondó, akinek a Jancsi és Juliskát, valamint számos más, halhatatlan klasszikust köszönhetünk.

Világom

Aquapark a 17. században: rejtett szökőkutakkal fröcskölte le sznob vendégeit a salzburgi érsek

Képzeljük csak el, hogy a 17. század elején járunk. Elegáns, selyembe és bársonyba öltözött arisztokraták, grófok és püspökök sétálgatnak egy csodálatos barokk kastély kertjében, halk zene szól, az asztalok roskadoznak a finom falatoktól. A házigazda intésére a vendégek helyet foglalnak a márványasztal körül, ám az emelkedett hangulatot hirtelen sikoltozás töri meg: a kőpadokból és a földből váratlanul jéghideg vízsugarak lövellnek a magasba, bőrig áztatva a gyanútlan, merev etikett szerint feszengő úri társaságot. Mindez nem egy modern kandi kamera forgatókönyve, hanem a salzburgi Hellbrunn-kastély mindennapos valósága volt bő négyszáz évvel ezelőtt.

Világom

Messi nem lenne vb-sztár, ha hormoninjekcióit nem fizeti ki a Barcelona

Mindössze 170 centis magasságával gyakran ma is gúnyolódás céltáblájává válik az interneten az argentin futballsztár, Lionel Messi, akinek vb-szereplése máris rekorddöntő: a tornák történelmében a legtöbb gólt szerző játékossá vált a sztár. A magasságával a neten viccelők közt sokan vannak ugyanakkor olyanok is, akik nem tudják, hogy a focista testmagasságába növekedésihormon-hiánya is beleszólt.

Világom

Villámkvíz: felismered egyetlen képről a világ leghíresebb hídjait?

A világ tele van hidakkal, vannak köztük szép, díszes, történelmi emlékek, és vannak robosztus mérnöki csodák. A szárazföldek összekötése hidakkal minden fejlettebb emberi civilizációban jelen volt, és a különböző építészeti korok különféle hidakat hagytak maguk után emlékül szerte a világban. Te vajon felismered a világ leghíresebb hídjait?

Életem

Ebből a 4 jelből tudhatod, hogy jól sikerült az első randid

Az első találkozások sokak számára stresszesek és ijesztőek lehetnek, különösen akkor, ha a cél egy hosszú távú, komoly kapcsolat megtalálása lenne. Dr. Roxy Zarrabi klinikai szakpszichológus szerint azonban létezik négy olyan alapvető viselkedési forma, amelyek segítségével már az első randevú alkalmával felmérhető, hogy érdemes-e energiát fektetni a folytatásba.

Mindennapi

Ezt a 7+2 dolgot mindképp ellenőrizd nyaralás előtt az autódon

Mielőtt hosszabb útra indulunk, néhány dolgot érdemes ellenőrizni: például az akkumulátor és az abroncsok állapotát, vagy a motorolaj megfelelő szintjét. Ezek nemcsak egy esetleg költséges javítástól óvhatnak meg minket, hanem nyugodtabbá és biztonságosabbá tehetik a nyaralást is.

Testem

8 rejtett adalékanyag az ételekben, ami magas vérnyomást okoz

Ha a magas vérnyomás elleni harcról van szó, a legtöbbünknek azonnal a sószóró száműzése jut eszébe. A helyzet azonban ennél jóval összetettebb. Egy friss, nagyszabású kutatás ugyanis rávilágított, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerekben megbújó, mindennapi adalékanyagok és tartósítószerek is komoly szerepet játszhatnak a vérnyomásunk és a szívünk egészségének veszélyeztetésében.

Offline

Valós személy ihlette Maugli történetét: Farkasfiúnak nevezték

Sokan a dzsungelben nevelkedett, állatokkal beszélgető Maugli történetét a fantázia szüleményének tartják. Pedig Rudyard Kipling híres hősének alakját egy valós indiai fiú története is inspirálhatta. Az ő élete azonban sokkal sötétebb és tragikusabb volt, mint a meséből ismert Maugli sikeres útja az emberi identitás elérése felé.

Offline

Kitiltották az iskolapadból, mégis Nobel-díjas lett: az olasz nő, aki lenyűgözte a világot

Amikor a fiatal szárd hölgy, Grazia Deledda először papírra vetette történeteit, környezete inkább szégyellte, mint ünnepelte tehetségét. Egy vidéki olasz városban, Szardínia szigetén a 19. század végén ugyanis a társadalmi berendezkedés szerint egy tisztességes fiatal nőnek nem az írással kellett volna foglalkoznia. Deledda azonban nem hagyta, hogy mások döntsenek helyette – a mai napig ő az egyetlen olasz nő, aki irodalmi Nobel-díjban részesült.