Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Kipróbáltuk a legújabb lakkozási őrületet és csak remélni tudjuk, hogy mihamarabb eltűnik az éterben.
Mindig próbálnak valami újat kitalálni körömfronton, de az az igazság, hogy ami bevált és tényleg használható, már régóta létezik, minden más csak felesleges energia- és pénzpazarlás. Mint például a homoklakk, amit bár az egekig magasztalnak a beauty-guruk, attól még a legrosszabb koncepció, ami valaha is létezett. Már az első nap után legszívesebben lekapartam volna az egészet a körmömről, a végén pedig már inkább nem is néztem a kézfejemre, nehogy rosszul legyek a látványtól. A felülete ráadásul olyan érdes, mintha rámszáradt volna egy egész homokozó. Teszt.
A DM-hez és a Rossmannhoz hasonló drogériákban -legalábbis amikben én jártam - nemigen találni homok hatású lakkot, ez valószínűleg azért van, mert a minőségibbek sokkal drágábbak az átlagnál. Végül a Douglasben sikerült beszerezni, bár először az eladónak fogalma sem volt róla, mi az a homoklakk, nekem kellett körbevinnem a boltban és kinyittatnom a tégelyt, hogy valóban azt próbálja-e rám sózni, amit keresek. Végül persze meglett az IsaDora márka kínálatában és nem kevesebb, mint 2290 forintért el is hoztam tesztelni.
Az IsaDora kínálatából már csak azért is volt nehéz választanom, mert homokhatású lakkból csak 4 féle színt árulnak: lilát, valami borzalmas betonszínűt, sárgát és azt a barnát, amit végül elhoztam. Az biztos, hogy ha nem tesztre lett volna a lakk, önszántamból sosem veszem meg, már csak a gyatra színkínálat miatt sem. A tégelyre egyébként fel van ragasztva egy matrica, aminek pontosan ugyanolyan a felülete, mint a homoklakk száradás után, úgyhogy ha nehezen találja a boltban, simogassa a címkéket.
Felkenni azért nem olyan rémes
Látszik, hogy az IsaDora minőségi márka: a lakknak tényleg nagyon jó az ecsete, gyorsan, mindenféle mellékenés nélkül ki lehet vele lakkozni a körmöket. A homoklakkot – a hagyományoshoz hasonlóan – szintén két rétegben érdemes felkenni, bár az eredmény már elsőre is elég szembetűnő, csak színben picit világosabb. A száradási idő szintén nagyon gyors, kb. 3 perc alatt csontszáraz az egész.
Tapintásra viszont nagyon kényelmetlen, nem is tudom elképzelni, miért akarna valaki magának ilyen érdes körmöket, mikor tükörsima is lehet az egész, mint a hagyományos- vagy géllaknál. Olyan érzés, mintha homokot szórtak volna a körmeimre és a tartós hatás érdekében pillanatragasztóval fixálták volna. Apró szemcsés, közelről nem is csillog, így olyan, mintha egy réteg barna lakkba tengerhomok került volna – gondolom ezért hívják homoklakknak, úgyhogy ilyen szempontból mindenképpen sikeres innováció, más kérdés, hogy nem néz ki túl jól.
Nem szép, de legalább tartós
Hogy hű maradjak a homoklakk-életérzéshez, átlátszó lakk nélkül kentem fel, és így is simán kibírt 5-6 napot pattogzás nélkül, pedig direkt sokat mosogattam. Közelről vizsgálgatva egyébként eszembe jutott, hogy a homoklakk tulajdonképpen annak a régi lakkozási trükknek a felturbózott, érdesebb verziója, amikor egyszínű lakkra még egy réteg csillogósat is kentek extrában. Lemosni csak egy picit macerásabb az átlag lakknál: több lemosót igényel és dörzsölni kell, hogy megmozduljon.
Összességében véve baromi erőltetettnek tűnik ez az egész homoklakk-trend. Bár az IsaDora minősége abszolút kielégítette az igényeimet, ugyanennyi pénzért inkább vennék tőlük hagyományos körömlakkot. Ha mégis elrabolta volna a szívét a homoklakk, ruházzon be egyre, próbálja ki, de ne várja, hogy orrba-szájba kapja majd a bókokat. Ha pedig a költséghatékonyabb verzió mellett döntene, vegyen valamilyen egyszínű lakkot, mellé egy apró ezüst csillámosat, és kenje fel rétegesen, mint a régi szép időkben. Az remélhetőleg nem lesz ilyen érdes.
