Mire jó a rebarbara? Például lepénynek, eperrel!

Olvasási idő kb. 2 perc

Savanykás rebarbara, édes eper, bolondbiztos süti rebarbaraszűzeknek és a műfaj megszállott rajongóinak.

Ugye milyen jó, amikor végre van igazi, érett eper vagy egy szép csokor piros rebarbara? Szerencsére nálunk is kezd újra népszerűbb lenni a rebarbara, ami valójában nem is gyümölcs, hanem zöldség. Zöld és piros szárral is lehet látni, sőt létezik egészen rózsaszín fajtája is.

Csak a szárakat fogyasszuk, a levelet dobjuk ki. Tisztítása: a növény két végét levágom, egy mozdulattal lehúzom a külső héjat. A rebarbara savanykás ízét tökéletesen kiegészíti az édes, szabadföldi eper.

Hozzávalók:

20 dkg vaj
20 dkg liszt
4 tojás
15 dkg kristálycukor/nádcukor/nyírfacukor
egy darabka vanília kikapart magjai
40 dkg rebarbara (tisztítva mérve)
40 dkg eper (tisztítva mérve)
1 kezeletlen citrom
10 dkg porcukor

  1. A megtisztított epret és rebarbarát 1 centis darabokra vágjuk, ráreszeljük a citrom héját, megöntözzük a fél citrom levével. Rászórjuk a porcukrot, és jól összekeverjük.
  2. A tojásokat szétválasztjuk, a fehérjéket kemény habbá verjük a kristálycukor felével.
  3. A vajat habosra keverjük a cukor másik felével és a vaníliával. Egyesével hozzákeverjük a tojások sárgáját is.
  4. A fehérjehabot több részletben a masszához keverjük, óvatosan, hogy ne törjük össze a habot.
  5. Lazán beleforgatjuk az átszitált lisztet is.
  6. Egy 25x35 cm-es tepsit kibélelünk sütőpapírral, elegyengetjük benne a tésztát.
  7. A gyümölcsöt a kiengedett leve nélkül a tésztára szedjük.
  8. 160 fokos (légkeveréssel) vagy 180 fokos (légkeverés nélkül) sütőben 35-40 perc alatt készre sütjük. Tálalás előtt kicsit hagyjuk állni, akkor beszívja a tészta a sülés közben kiengedett maradék szirupos levet is a  lepény tetejéről.
Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Barta Katalin
Barta Katalin
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Életem

Átalakult a KRESZ-vizsga: így érdemes felkészülni rá

A digitalizációnak köszönhetően ma már szinte teljes mértékben felkészülhetünk online is a megmérettetésre. De nem elég az okoseszköz ehhez, a valós megfigyelésekre továbbra is szükség van a sikeres KRESZ-vizsgához.

Testem

Eleget alszol, mégis folyton fáradt vagy? Ez lehet az oka

Hiába kerülsz ágyba időben, és van meg a nyolc óra pihenés, mégis úgy ébredsz, mintha egy szemhunyást sem aludtál volna? Nem vagy egyedül. A krónikus fáradtság hátterében rengeteg olyan rejtett ok állhat, amelynek semmi köze a párnán töltött időhöz.

Offline

Biztos, hogy a paradicsom zöldség? Beugratós kvíz

Attól, hogy valamit gyümölcsként vagy zöldségként használsz fel a konyhában, még nem biztos, hogy botanikai értelemben is annak minősül. Te mennyire vagy tisztában a kategóriákkal? Itt a lehetőség, hogy próbára tedd a tudásod!

Offline

Petőfi felesége több volt múzsánál: Szendrey Júlia hozta el először Magyarországra Andersen meséit

Mindannyian ismerjük a lángoló lelkű költőfeleségként, aki siratta a segesvári hőst, de a történelemkönyvek gyakran elfelejtik megemlíteni, hogy Szendrey Júlia zseniális alkotó volt a saját jogán is. Ő volt az a rendkívül művelt, lázadó és modern gondolkodású nő, aki az 1850-es években először hozta el Magyarországra és fordította le Hans Christian Andersen legszebb meséit. Utánajártunk, ez a különleges nő hogyan formálta át örökre a hazai gyerekirodalmat.

Önidő

Ismered az Árpád-ház női leszármazottait?

Az Árpád-ház női leszármazottai külföldön ismertebbek, mint hazánkban. Nem véletlenül, hiszen míg itthon „csupán” leánygyermekek voltak, későbbi hazájukban uralkodófeleségekké, apátnőkké, olykor szentekké váltak. Közülük válogattunk kvízünkhöz. Te tudod, kik voltak?