A Tejben-Vajban rovat profiljából adóan ez a poszt a divat szempontjából elemzi 2013-at és vetít előre jóslatokat, így az Attire Club nevű weboldal cikkének segítségével megtudhatja azt is, mennyit költenek az amerikaiak férfi és női ruházatra, mekkora értékben tartalékolnak otthon viseletlen ruhákat az angolok, és hogy Magyarországon hogyan változott bizonyos ruházati cikkek ára az elmúlt években!
Az eddigi eredmények tükrében 2014-ben várhatóan 402 milliárd dollár értékűre duzzad a férfiruházati ipar, míg a gyermekeknek szánt öltözeteké 186-ra. Ennek harmadát éri majd 2015-ben az esküvői ruhák szegmense (57 milliárd) és kicsit kevesebbet a lábbeliké (48 milliárd).
Amerikában nincs válság
Amerikában a legtöbbet a Manhattanben élők (itt található például a luxusboltok tömkelegének otthont adó 5th vagy a Madison Avenue is) költenek ruhára havonta: a boltokban átlagosan 80 ezer forintot hagynak ott minden hónapban, ami közelíti a magyar minimálbért. A legkevesebbet a tucsoniak fordítanak ruházkodásra: havi átlagosan 131 dollárt, azaz közel 30 ezer forintot.
Az Egyesült Államokban évente 55 ezer milliárd forintnyi dollárt hagynak ott a ruhaüzletekben, ez 3,5-szerese Magyarország 2014-es költségvetésének. 29 ezer cipőbolt található náluk, így nem sokat kell utaznia senkinek, ha új lábbelit szeretne. Inkább vicces és érdekes statisztika, hogy az országban 19300 ember él, aki végzettsége szerint divattervező. Ön hányat tudna felsorolni közülük?
A nyertesek
A divatipar éves bevétele 265 ezer milliárd dollár, amelynek két nagy nyertese a többek között a Louis Vuittont, a Kenzót és a Givenchy-t is magába foglaló vállalatóriás a maga 8200 milliárd forintos forgalmával, míg - talán meglepő módon - a második a svéd H&M, akinél közel 4000 milliárd forint fordult meg. Csatlakozik hozzájuk az itthon elég unalmas kínálattal debütáló GAP (3300 milliárd) és a Christian Dior (2200 milliárd) is.
Termelés
Kínában évente 41 millió tonna anyagot gyártanak, ennél sokkolóbb talán az adat, mely szerint a textilipar működése 3 milliárd tonna kormot eredményez. A divatiparban jelenleg 4 millióan dolgoznak, tehát – 7 milliárdos népességszámot használva – minden 1750. ember a világon a divatnak köszönheti a megélhetését. A legjobban a német munkaerőt fizetik, míg a legkevesebb pénzt a Fülöp-szigeteken vihetnek haza. A divattervezők közül minden negyedik magánvállalkozó és bevételük sem egységes: a legalsó 10%-ban lévők havonta félmillió forintot keresnek; a középső 50%-ban lévők 770 ezer és 1,6 millió közötti javadalmazásban részesültek 2013-ban.
A divathetek
A New York-i divathéten 232 ezren vettek részt idén és emiatt a város gazdasága 4 milliárd forintnyi dollárral bővült egy hét alatt. Ruth Finley-nek hívják a hölgyet, aki 65. éve álltja össze a programokat úgy, hogy mindenki jól járjon és ne legyen semmiféle sértődés. Érdekesség, hogy míg az amerikai nagyvárosban gyorsabban és apróbbakat lépnek a modellek, addig Párizsban sokkal lassabban mozognak.
További érdekességek
A Google nemrég bemutatta, hogy 2013-ban melyik márkák érdekelték leginkább az embereket az Egyesült Királyságban, ahol a háztartásokban egyébként több mint 11 ezer milliárd forint értékű ruha áll viseletlenül, címkésen. A lista első helyén a Kohl's áll, de dobogós lett még a JCPenney és a Nordstrom is. Az első három helyről lemaradt a hazánkba is szállító Forever21 és a lajstromban megtaláljuk még a tavalyi nyertes Victoria's Secretet, az Old Navy-t, a Macy's-t, az American Eagle-t és a Nike-t is.
Vallanak a nők
A BlogHer Style Study elnevezésű tanulmány alapján a felmérésben megkérdezett 41%-a viselne bármilyen tech kütyüt magán - a leginkább nyitottak nem meglepő módon az X-generáció tagjai voltak. A hölgyek 88%-a azt mondta, hogy reggelente egy órán belül elkészülnek, 74%-uk pedig a telefonján ellenőrzi a pontos időt és csak ötödük bízik az órájában.
Haszontalan, de érdekes statisztika, hogy minden harmadik nő 3 kilogrammnál nehezebb táskával jár és az északkeleten élők háromszor több súlyt cipelnek, mint az északnyugatiak. Minden nyolcadik nő azt mondta, hogy 50-nél több lábbelije van otthon, 43%-uk pedig 20 és 49 közötti mennyiséget vallott be. A "Mi az, ami nélkül nem tudja elhagyni a lakást?" kérdésre az elsőszámú válasz rúzs vagy szájfény volt, a 18-24 évesek viszont a spirál nélkül nem tudnak létezni.
Mi a helyzet itthon?
Az árak változását itthon a Központi Statisztikai Hivatal követi, a precízen összeválogatott fogyasztói kosárba olyan termékek kerülnek, amelyek reprezentálják egy átlagos hazai háztartás szükségletét. Ennek része a ruházkodás is, melyek közül megfigyelik például a ragasztott talpú férfi bőrcipő (hét év alatt 11 800 forintról 14 100-ra drágult) és a vékony, akrilból készült hosszú ujjú női pulóver árának (4 570-ről 5 240-re kúszott fel) változását is. Az alábbi grafikonból kiderül, hogy míg a kiadásaink átlagosan 4%-át viszi el a ruhaneműkre fordított összeg, addig a nyugdíjasok feleekkora arányban költenek erre és inkább élelmiszert vesznek helyette. Életszerű, nem?
