Rajongani jó dolog, pláne kínos tiniként, amikor micsoda élvezet dalszövegeket megérteni és átérezni, azonosulni a szerző gondolataival, vagy éppen csak cipőjével, esetleg a sminkjével, szinte mindegy is. Tudja ezt James Mollison, brit fotós is, akinek a nevét már megismerhettük, amikor a Benetton felkérésére a világ különböző tájain gyerekeket fotózott a saját szobájukkal (inkább alvóhelyükkel), nyomortanyától a luxuslakásig.
Legújabb projektjében három éven át (2004-2007-ig) a legkülönbözőbb stílusú koncertek előtt fotózta a fellépők tipikus rajongóit, amiből egy csodálatos sorozat és nemrég a Disciplines című könyv született.
A fotós a sorozatban azt emelte ki, hogy a valahova tartozás a öltözködésben látszik a legerősebben. Mi is így tudtuk a suliban, hogy ki diszkós meg darkos meg emós, és azok hülyék mind, mert az alteros a menő. A metálos fiúknak meg hosszú a hajuk és böfögnek a sörtől, mert hát az az igazi pasi. (Nem.)
Évekig jártunk tiszta feketében és/vagy kinyúlt pulcsikban, leborotváljuk/berasztásítjuk a hajunkat, karika lóg az orrunkból és ki nem lehet tépni a fülünkből a recsegő fülhallgatót, mert mindig üvölt belőle a megfelelően nyomasztó Nirvana/Cure/Sexepil. Aztán egyszercsak lecseréljük a karikát valami diszkrétebbre, esetleg kivesszük végleg, mert 30 fölött milyen kínosak lehetünk vele, az agyonhallgatott zenekar pedig megmarad régi kedvencnek és viszlát, felnövünk, már nincs szükségünk bálványokra, vagy valami ilyesmi. És már nem gyűlöljük a bonanzásokat sem.
Ez az átlagos menete a rajongásnak, ám vannak azok a fanatikus hardcore hívők, akik 30 fölött is simán vállalják hogy cure-osok és van 15 ugyanolyan fekete pulóverük, ami alá szürke inget húznak.
Jobb (?) esetben a tinikori szerkók szépen kivasalva várják a szekrényben a nagy koncerteket, amikor végre beöltözhetnek Spice Girlnek vagy Rod Stewartnak. De legalább a passzoló frizurát vagy sminket megtartották vagy 30 éven át, mert az beleillik a családapa/családanya szerepbe, és már különben is úgy megszokták (mi bezzeg levágattuk a rasztát, mert ronda volt.)
Mollison sorozatában a legtöbb arcról azonnal tudni, kinek a bulijára csípte ki magát a modell, hiszen legtöbbször halvány, kínos, gyenge utánzata a sztárnak, akinek biztos hogy minden albumát kívülről tudja és bármennyit fizetne egy igazán nagy buliért. Kedvenceink a George Michael koncertre érkezett egyen-ötvenes férfiak és a JLo rajongó középkorú munkásasszonyok a feszes nadrágjaikban.
A galériában végignézheti az összes fotót, itt megnézheti a fotós oldalán a közelebbi képeket.