Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
A Design Hét keretein belül számos üzlet biztosított lehetőséget olyan technikák elsajátítására, amit általában kevesen ismernek, és még kevesebben próbáltak.
A Design Hét keretein belül számos üzlet biztosított lehetőséget olyan technikák elsajátítására, amit általában kevesen ismernek, és még kevesebben próbáltak. A Tejbenvajban olvasóinak most a Printa Showroom által szervezett szita kurzust mutatnánk be. A technikának köszönhetően saját, kézzel készült termékeket állíthatunk elő.
A kurzus bemutatja a folyamat három alapvető fázisát. Elsőként a szitakeretet kell előkészíteni, a műhelyben már készen van a fa vagy műanyag keretre erősített sűrű szövésű háló, amit emulziós folyadékkal kell leönteni, természetesen azután, hogy a keretet megtisztítottuk a festékmaradékoktól és az egyéb zsíros anyagoktól (a keretet nem érdemes gumikesztyű nélkül összetaperolni, mivel az is nehezíti a később ráöntött folyadék egyenletes eloszlását).
A száradási folyamat (ami hosszabb annál, hogy a kurzuson kivártuk volna, így kész keretet kaptunk) után következik a második fázis, a levilágítás. Az átlátszó fóliára feketével felvitt sablont a szitakeretre helyezve behelyezzük a levilágító gépbe. A művelet, miután a vákuummal lerögzítettük a keretet, nagyjából öt-hat percig tart.
A fénynek köszönhetően a korábban a szitára öntött folyadék megkeményedik. Mivel a sablon fekete, a fény nem hatol át rajta, így ezen a területen nem keményedik meg az emulziós folyadék, vagyis a festék a szitának ezen a részén át tud majd folyni.
Ezután nincs más teendőnk, mint felrögzíteni a keretet az állványra, majd a széleit le kell ragasztani úgy, hogy a festék csak a sablon területére kerülhessen rá. A művelethez szükséges festék kiválasztása természetesen a szitázandó felület anyagától függ. Míg a papír esetében nem kell tökéletesen figyelni az arányokat, addig a ruhaanyagnál a festék összetételénél már a fél százalékos eltérés is számít. Ha a festéket megfelelő arányban kikevertük, akkor hozzáláthatunk a lenyomatok készítéséhez.
A szitára festéket viszünk fel, és elsőként szétkenjük a szabadon hagyott, vagyis a nem leragasztott felületen. A felesleget két egyenletes erejű húzással távolítjuk el, és a kész művünket száradni hagyjuk. Amennyiben papírra vittünk fel mintát, be is fejeztük a munkát, póló vagy pulóver esetén hátra van még egy vasalási folyamat, ami biztosítja, hogy a festék ne kopjon le mosáskor. Persze a tartóssághoz szükséges az egyenletesen és nem túl nagy mennyiségben felvitt festék.
