A Cézár. Ma már nem olyan menő, de pár éve minden ettől volt hangos, rendelték a csajok nyakra-főre, mert milyen fitnessz egy sali ebédre, aztán vacsira tolták a bigmac menüt. Juj, én csak egy Cézár sali, olyan kozmopolita vagyok ma. Ez azokban az időkben ment így, amikor ugyanezek a csajok elkezdték használni az üzi, ücsi, pari, ubi szavakat, a kilencvenes évek vége felé.
Azóta is életveszélyes itthon berendelni. Könnyen kap a naiv ügyfél majonézzel, íztelen reszelt trappistával és előreszeletelt kenyérkockákkal, fokhagymaporral megküldött szomorú fejessalátát. Pénzt nem adnék egy ilyen tákolmányért, mást meg kevés helyen kapni ezen a néven.
Megtaláltam a fényképet is életem első rendes cézárjáról
Mexikóban mindig elismert előétel volt, nagyon népszerű, asztalnál keverik, ott ettem csak igazán jót életemben először. És ott jöttem rá, nem való bele csirkehús. De jó a csirkehúshoz.
Eredete vitatott, a bűvös szakácson olvashatnak erről bővebben.
Nagyon egyszerű recept, de nem lehet bármiből nekiállni. A klasszikus fejessaláta punnyadt ehhez, annak az ecetes-cukros lé való meg a tojásos nokedli, nem a parmezán. A jégsaláta meg elég semmilyen, a római salátát kezdem megkedvelni, roppanós levelek, kicsit kesernyés, ára átlagos. Ezt is abból kell készíteni.
Az öntet egyszerű, de egy turmix nem árt hozzá: egy tojás, egy tojássárgája, kiskanál mustár, három darab sóból kimosott szardella, egy deci olívaolaj, fél citrom leve, só, bors és egy kis joghurttal mehet a kések közé.
Kellenek pirított kenyérkockák, ami a kruton kozmopolitául, bocsika, ezt a szót néha megnyomták a cézársaláta rendelők: cézársaláta, úgy szeretem a krrrutont. Most ébredek rá, a saláta akkor még annyira természetellenes volt itthon főfogásnak, hogy modoroskodásra kényszerített sok fogyasztót. Szétnyomok egy gerezd fokit olívaolajon, majd kiveszem (sose veszem ki, de mindenhol így írják, így kéne) és azon pirítom meg a valamilyen rendes kenyérből aprított kockákat. Meghintem vele a salátát, meglocsolom az öntettel és parmezánt forgácsolok rá, jó sokat. Magában is megjárja egy laza ebédre-vacsorára.
Ki, mikor ébredt rá, hogy a Cézárba nem való csirkehús?
