A szilárd szappanok gyártói kampányt hirdettek a folyékony szappan ellen. Meggyőződésük, hogy az ilyen kéztisztító tipikusan túlcsomagolt termék, mert használatához tetemes mennyiségű műanyag alkatrész kell, amelynek a gyártása energiafaló, ráadásul a flakon nehezen bomlik el. A kézzel készített, friss, tartósítószer nélküli szappanok szennyezik legkevésbé a környezetet, ráadásul tudni lehet, hogy mi van bennük. A vevő a folyékony kéztisztító esetében nemcsak a töltőanyagért fizet, hanem az adagolóért is, és ez a probléma akkor is fennáll, ha utántöltőt is vásárol a vevő - állítja az egyik, Magyarországon is jelenlévő brit kozmetikai márka képviselője.
A folyékonyszappan-gyártók azonban nem sokat törődnek mindezzel. Az is megesik, hogy ugyanaz a cég gyárt hagyományos szappant és folyékonyt is. Ez utóbbit sokan higiénikusabbnak tartják - főleg kórházakban, közösségi helyiségekben, éttermekben - mint a szilárdat. A folyékony - sokszor fertőtlenítőt is tartalmazó - szappanok első használói az egészségügyi dolgozók voltak, aztán terjedtek el a kis adagos flakonok a háztartásokban. Az ilyen szappan ma már gyakran része egy-egy új kompozíció választékpalettájának - sokszor ugyanabból a rafinált összetevőjű, aromásított, illatosított termékből készül golyós dezodor, stift, spray, tus- és habfürdő egyaránt. A gyártók és kereskedők meggyőződése, hogy a piac állandóan az újdonságokat várja, szerintük ez élénkíti a keresletet. Ezért egyre gyakrabban rukkolnak ki új termékcsaláddal, amelynek más egy kicsit az illata és a külseje, mert ez csábít a vásárlásra és növekszik az eladásból származó haszon. (forrás: MTI, fotó: Northfoto)
