Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Nem panaszkodhatom: úgy alakult, hogy idén négyfelől tojt nekem a nyuszi, mind a négyszer jó nagyokat, és ami a legfontosabb, finomakat.
Nem panaszkodhatom: úgy alakult, hogy idén négyfelől tojt nekem a nyuszi, mind a négyszer jó nagyokat, és ami a legfontosabb, finomakat. Négy különleges édességet mutatok be a hajtás után, amire az ünnepre tekintettel sikerült rátennem a kezem (némelyikre gyorsabban, mint hogy a fényképezőgép előkerülhetett volna). Következzen négy kuriózum négy különböző európai országból.
Ezen a képen egy üveg rózsaszörp látható jól-rosszul. Sajnos Franciaországból érkezett hozzám. Ennek azért örülök kevésbé, mert a rózsából készült édességeknek igazán nagy hagyománya a kertészeiről jól ismert Bulgáriában van. Tavaly nyáron volt alkalmam megkóstolni a virágszirmokból készített bolgár rózsalekvárt, egyszerűen mennyei.
Franciaországban azonban nem a rózsa-, hanem a szörpfogyasztásnak van nagy hagyománya. A nálunk is hagyományos gyümölcsszörpök mellett nagy népszerűségnek örvend a mentaszörp, de ittam én már például francia ibolyaszörpöt is. Bármennyire is tetszetős azonban ez a rózsaszínes üveg, sajnos az igazi virághoz a bolgár termékekkel szemben semmi köze nincs. Persze attól, hogy mesterséges aromát tartalmaz, végülis lehetne még finom, de nem az.
Szerencsére a többi finomság mellett ezt az egy mellényúlást igazán meg tudtam bocsátani a nyuszinak...
Tudta ugyanis a húsvéti ajándékozó, hogy Belgiumból mit hozzon. A Speculaas franciául Speculoos, és amint az a vele foglalkozó wikipedia-oldalról is kiderül, a nyuszi annyiban ezúttal is enyhén mellényúlt, hogy ez az édesség hagyományosan Mikulás napjára készül Hollandiában és Belgiumban, azonban olyan népszerűségnek örvend, hogy nem bírják ki, hogy ne gyártsák és árusítsák egész évben.
Aki el tudja képzelni az itthon is kapható Mese kekszet luxuskivitelben, az nagyjából képet alkothat arról, hogy mit rejt(ett) a fotón látható csomag. Mártogatnivalóan kemény, fahéjjal, gyömbérrel és még megannyi fűszerrel ízesített süteményről van szó, amelynek az egyik oldala mindig valami képet, jelenetet ábrázol, azaz tükröz - valószínűleg ezért kapta a sütemény a speculumról a nevét.
Ha van olyan tősgyökeres Benelux-származású étel, amely nemzetközi hírnévre jogosan tarthat számot, akkor a Speculoos mindenképpen az.
Olaszországban a hagyományos húsvéti sütemény a Colomba Pasquale, azaz a nagyjából galamb alakú, mandulás, kandírozott gyümölcsökkel vagy egyébbel ízesített megakuglóf. Szerénytelenségem nem tiltja, hogy szóvá tegyem, hogy éppenséggel egy ilyenhez is volt szerencsém az idén (is), méghozzá egy mogyorókrémmel töltött példányhoz, de erről nincs fényképes bizonyítékom, ezért most gyorsan a csokitojásokra terelem a szót.
Ezek ugyanis Itália-szerte nem állnak meg a nálunk bevett Kinder-tojás nagyságnál, hanem általában jóval nagyobbak, 40 dekásak-fél kilósak, de sokszor még olyan gigantikus méreteket is elérhetnek, mint ez a Harry Potter tiszteletére kiállított példány. Belül minden esetben van valami meglepetés, tehát ez már nem is igazán meglepetés, az viszont csodálatra adhat okot, hogy Olaszországban milyen ügyesen tudják elkerülni, hogy a mennyiség a minőség rovására menjen.
Még ezeket a gigantikus, agyondíszített és -csomagolt tojásokat is a legjobb minőségű tej- és feketecsokoládéból készítik. Ennek megfelelően egy kisebb vagyont kell kifizetni ahhoz, hogy egy olasz nyuszi egy ilyet tojjon.
Úgy látszik, nagyon jó évem van: sikerült ugyanis megkaparintanom egy húsvéti szállítmányt a patinás Hussel csokoládégyár termékei közül is. Német ételeket és a német konyhát nem szokás dícsérni, így aztán ez a cég valószínűleg szélmalomharcot folytat, ha azt szeretné elérni, hogy olyan elismertté váljon, mint svájci vagy olasz versenytársai.
Pedig az általam vételezett minta alapján tökéletesen érdemes lenne erre a címre. A képen látható színes cukorka-kavicsok csak kívülről kemények, belül a marshmallowra emlékeztető habcukor rejlik bennük, amely csodálatos érzést okozva olvad el a szájban.
Fürjtojás nagyságú, szintén hajszálvékony cukorréteggel bevont, egyébként tömör csokitojásokat is készítenek ők, de volt szerencsém tesztelni ezeknek még kisebb testvéreit is. Ezeket fehér, mentás krémmel töltötték meg. Végül pedig a Ziegler ostya legjobb pillanatait idéző Hussel-nápolyiból is végigélveztünk egy adagnyit - mesés élmény volt.
Hát nálam ez követte a részletesen taglalt tisztítóböjtöt.
