Japán divathét: porcelánbabák és punkos estélyik

Olvasási idő kb. 1 perc

Képek a Japán Divathétről Ötletek híján sokan hangoztatták már, hogy az a divat, hogy nincs divat, a japánoknak azonban sikerült megvalósítaniuk, hogy tényleg ne legyenek könnyen behatárolható irányzatok 2008 őszén és telén.

Képek a Japán Divathétről

Ötletek híján sokan hangoztatták már, hogy az a divat, hogy nincs divat, a japánoknak azonban sikerült megvalósítaniuk, hogy tényleg ne legyenek könnyen behatárolható irányzatok 2008 őszén és telén. A Tokyóban rendezett és vasárnap lezárult Japán Divathéten bemutatott kollekcióknak két közös jellemzője van, hogy a fekete és a fehér szín inspirálta a leginkább a tervezőket, de a fazonokból általános jellemzőket elmondani nagyon nehéz. Minoru Adachi a Mode Acote márka tervezője például macskanőként szeretné látni a vásárlóit, erre utalnak a testhezálló fekete ruhák és lakkcsizmák.

A galériában is látható Yukiko Hanai azzal a bevett szokással szeretne leszámolni, hogy tilos élénk vörös szoknyához püspöklila kabátot venni, és igyekszik rávenni a megrendelőit, hogy öltözzenek nyugodtan giccses porcelánbabának. Az Ele Tra ház a következő báli szezonra gondolt elsősorban, amikor visszafogott, fekete míderekhez élénk színű selyemszoknyákat tervezett, a mindenkori házigazdáknak pedig a felismerhetőség kedvéért világító, kék estélyit. Idén télen nemcsak rizslámpának, de jégkristálynak és hópehelynek is öltözhetnek majd a japán nők. Teljes káosz vagy végre valami eredeti?

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

dívány.hu ‎
dívány.hu ‎
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Több mint üres szénhidrát: ennyi értékes tápanyagot tartalmaz valójában a burgonya

Évek óta hallgatjuk, hogy a krumpli a fogyókúra legnagyobb ellensége és nem más, mint haszontalan keményítőhalom. Itt az ideje, hogy belássuk tévedésünket: a burgonya ugyanis valójában tele van káliummal, rosttal és vitaminokkal, amiket eddig nagyvonalúan figyelmen kívül hagytunk. Megmutatjuk, miért nem a szénhidráttól kell félned, és hogyan készítsd el úgy a burgonyát, hogy ne a lelkiismeret-furdalást, hanem az egészségedet tápláld.

Offline

Tudod, mi a blansírozás? Nagy konyhakvíz

Ha rutinos vagy a konyhában, akkor ez a kvíz nem fog ki rajtad. Ezúttal ugyanis arra vagyunk kíváncsiak, mennyire ismered a főzéssel kapcsolatos, olykor kacifántos elnevezésű fortélyokat.

Önidő

Pesti viccek és franciás sanzonok: így született meg a magyar kabaré

Városszerte dúdolt kuplék és legnagyobb íróink színdarabjai kerültek műsorra az első budapesti kabarékban. A műfajt egy kackiás bajuszú, félszeg, dadogós fiatalember vitte sikerre, akit később a magyar kabaré atyjaként emlegettek - Nagy Endre mégsem volt elégedett életével.

Offline

17 ezer harcost irányított a kalózkirálynő: vagyonosan halt meg 69 évesen

Míg a nyugati kalózlegendák legtöbbször bitófán végezték, a történelem leghatalmasabb kalózvezére egy kínai nő volt, aki 17 ezer fős hadseregével sakkban tartotta a császárt is. Csen Ji-sao nemcsak a csatamezőn volt verhetetlen, de a diplomáciában is: kőkemény törvényekkel irányított, végül pedig békében és mesés gazdagságban vonult vissza. De hogyan lett egy kantoni szexmunkásból a tengeri rablók legyőzhetetlen királynője?

Offline

József Attila is megfordult „a pesti próféta alvilág” leghíresebb jósnőjénél

Míg József Attila verseivel a lélek legmélyebb bugyrait kutatta, a pesti cukrászdák asztalainál egy különös asszony a tenyerekből és a kézírásból olvasta ki a jövőt. Silbiger Boriska, a két világháború közötti Budapest leghíresebb látnoka nemcsak a nép, de a legnagyobb magyar költő bizalmát is elnyerte. Ki volt a rejtélyes jósnő, aki a Lukács cukrászdában ücsörögve látta meg a közelgő tragédiát, és akinek jóslataitól még a legjózanabb művészek is megborzongtak?