Első hallásra meglehetősen bizarr ötlet, hogy éttermek mellékhelyiségeinek vizslatásába kezdünk, de valójában talán mégsem annyira. Meggyőződésünk ugyanis, hogy egy vendéglátóipari egység mosdója és annak állapota rendkívül sok mindenről árulkodik. Az például határozottan bosszant bennünket, amikor áltrendi, puccos, drága (ámde mísz pincéreket és rossz ételeket felvonultató) helyek arra már nem hajlandóak pénzt és energiát áldozni, hogy normális mellékhelyiséggel szolgáljanak. Az egész elvi kérdés. A toalett és minősége szemünkben sokkal több, mint ötperces kitérő: a hely általános hozzáállását és filozófiáját tükrözi. Csak pénzről szól az egész, vagy elkötelezett, szívből jövő vendéglátásról? A vendég csak egy pénztárca (lehetőleg minél mélyebb), vagy valódi, nagybetűs vendég, akinek kedvében akarnak járni, és szeretnék, ha jól érezné magát? Még a mosdóban is. Amelynél szerintünk a következő szempontok a legmeghatározóbbak –fontossági sorrendben:
• Tisztaság
Egyértelműen a legfontosabb. A túlcsorduló szemetesek, kosz, letépkedett, szétszórt papírmaradványok kiábrándítóak, az egyebekről nem is beszélve. Arról tanúskodnak, hogy nem takarítanak megfelelően, és erre nem is figyelnek. Ebben aztán nincs bocsánat.
• Felszereltség
Van-e WC papír, szappan, kéztörlő. Ez elég egyértelmű –szintén az odafigyelés, ill. annak hiányának jele.
• Méret, vécék száma
Szörnyű, amikor nagy forgalmú, tágas, menő éttermekben egyetlen miniatűr kabin, egy darab mosdókagyló és egy tükör előtt tolonganak a sminkjüket igazító csajok. Sorban állni pedig itt egyáltalán nem szeretnénk.
• Praktikum és apróságok
Van-e fogas az ajtón, amelyre fel lehet akasztani a kabátot, táskát. Be lehet-e rendesen zárni az ajtót (nagyon utáljuk, amikor nem).
Apróságok: Nem minden pénzkérdés. Az a bizonyos plusz –egy kedves gesztus, egy jópofa tábla, felirat, egy szál virág, vagy finom illatú szappan, mind többet érnek egy extravagáns csaptelepnél, mert az igyekezetről tanúskodnak.
• Design
Színben, stílusban, léptékben mennyire van összhangban a hely belterének egészével.
Jártunk-keltünkben benéztünk hát néhány forgalmas pesti étterem bizonyos helyiségébe. Tettük ezt szúrópróbaszerűen, nem volt stratégia, minőségben, méretben és színvonalban eltérő vendéglőket választottunk. Be kell vallanunk, sokkal rosszabb végeredményre számítottunk, amit láttunk, tulajdonképpen nagyjából rendben volt. Persze, ezek mind belvárosi, menő helyek, de hát ilyenekben is találkoztunk már horrorisztikus körülményekkel. A maximális pontszám 5 (1-1 mindegyik felsorolt szempontra, 0,5 is adható). Némi szubjektív megjegyzésekkel spékelve, lássuk:
Gerlóczy Kávéház (V. ker., Gerlóczy u. 1.)
Az elhelyezkedése miatt mindig forgalmas, rengeteg külföldi által látogatott hely konyhájáért nem vagyunk oda, mellékhelyisége nagyjából rendben van. Semmi extra, semmi plusz, egyszerű és funkcionális. A békebeli, franciás hangulatnak valamilyen apróság formájában akár itt is lehetne nyoma. Három kabin, egy mosdókagyló. Hatalmas feketepont a jelentős mértékben túlcsorduló szemetes, ilyet a jelenlegi körben egyedül itt találtunk.
Leroy (V. ker., Sas u. 11)
A fotó nagyjából elárulja a méretet, gyakorlatilag csak ilyen kép készíthető, és ekkor egyedül tartózkodunk a helyiségben. Két személy egyszerre egyáltalán nem fér el benne, ha pont szeretne más is bejönni, a távozás problémás. Emlékeink szerint régebben valami indiai ihletésű, színes- rózsaszín és zöldes árnyalatban pompázott a beltér. Most viszont a minden harmadik „trendi” helyen jellemző, vajszínű/barna/fém dominál. Ezt viszont a mellékhelyiségről már lespórolták, az maradt pink, így az összhatás elég röhejesen néz ki.
(2/5)
Két Szerecsen (VI.ker., Nagymező u. 14.)
Szombat délután éppen egy rossz napot foghattunk ki: amennyire szeretjük őket, olyan csalódás volt ezúttal – még vissza is kellett küldenünk valamit érintetlenül, pedig ilyen még itt soha nem fordult elő. A mosdó nagyon szép, dizájnja, hangulata a hely egészével teljes mértékben összhangban van. Picit sötét (egyéni probléma), de nagyon ízléses. A kéztörlő sajnos kifogyott.
(4/5)
Centrál Kávéház (V. ker., Károlyi MIhály u. 9)
Üzleti reggeliket, félhivatalos kávézásokat bonyolítunk, a sok külföldi pedig a pesti kávéházi hangulatot keresi itt. Mi is gyakran megfordulunk errefelé, mert útba esik, és sokfajta találkozó helyszíneként alkalmas, de valójában steril és személytelen –ilyen szempontból teljes mértékben passzol hozzá a pont ugyanilyen mellékhelyiség. Makulátlanul tiszta, tágas (öt kabin, sok mosdókagyló), felszerelt –kifogástalan.
(5/5)
Café Kör (V. ker., Sas u. 17.)
A mellékhelyiség kicsi, kopott, lepukkant, de annyira szeretjük őket, hogy még ezt is megbocsátjuk, csak maradjanak ilyenek. Olyan pici, hogy fotót készítenem nekem nem sikerül, férfipartneremre delegálom a feladatot, aki küldetésének tudatában igyekszik remekelni. Egyébként tiszta, és rendben találtatik.
(3,5/5)
A sorozatot folytatjuk.