Többféle törvény szabályozza a téli időszak egyik kedvelt elfoglaltsága, a disznóvágások menetét, ezeket összegeztük.
A teol.hu járt utána a disznóvágásokkal kapcsolatos szabályoknak. Mint kiderült, nemcsak állatjóléti, de egyes esetekben élelmiszerbiztonsági szabályoknak is meg kell felelni a kedvelt téli népszokással kapcsolatban.
Vidéken a tél beköszöntével a disznóvágások időszaka is elérkezik. Aki saját fogyasztásra vág, megnyugodhat, pusztán az állatjóléti szabályokra kell figyelnie, azaz az állatok védelméről szóló 1988 évi. XVIII. törvény értelmében törekednie arra, hogy az állat a lehető legkevesebb fájdalmat érezze, a kábítás kötelező.
Bírságot kaphat, aki erre nem figyel
Ha azonban valaki nem kifejezetten a családi kamrába szánja a disznóvágás során keletkezett húst, hanem el is adná a hurkát vagy a kolbászt, figyelembe kell vennie a
60/2023. (XI. 15.) AM rendelet előírásait is,
amelyek a kis mennyiségű, helyi és marginális élelmiszer-előállítás és -értékesítés higiéniai feltételeit szabályozza. Értékesítés esetén meg kell felelni a kereskedelmi előírásoknak is, gondoskodni kell a megfelelő higiéniáról, a hűtésről és a nyomon követhetőség lehetőségéről. Ha valaki tehát eladás céljából is vág disznót, az állat eredete és jelölése is fontos, és az esetleges trichinella-vizsgálatra is mintát kell biztosítani.
A lap emlékeztet, hogy amennyiben ezek hiányoznak, az élelmiszerlánc-felügyelet bírságot szabhat ki.
Egyre kevesebb a disznóvágás vidéken
Amint azt Kiss Gyula böllér korábban a Díványnak elmondta, vidéken egyre kevésbé jellemzőek a családi disznóvágások, sok helyen inkább a falusi turizmusban,
egyfajta látványosságként él tovább ez a szokás.
A szakember szerint alig két évtizede még minden háznál készültek a téli disznóvágásokra, mostanság azonban a takarmány drágulása, illetve az állattartással járó teendők, a mindennapos elfoglaltság nem fér bele a mindennapokba, így az élelmezési célból tartott állatok száma is nagyban lecsökkent.
