Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, kiváló lehetőséget kínál arra, hogy a lehető legjobb összegű nyugdíjat érhessük el, ráadásul az új szabályok is kedvezőek.
Júliustól megváltoztak a nyugdíjrögzítés szabályai: nem kell választani két lehetőség közül, hivatalból a magasabb összeget folyósítják öregségi nyugdíjként – írja az Adó Online.
Így változtak a nyugdíjrögzítés szabályai
A nyugdíjrögzítés, azaz a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása nagyon hasznos lehetőség a lehető legjobb összegű nyugdíj elérése érdekében. Régóta élhetünk ezzel a lehetőséggel, 2024. július 1-jétől azonban módosult a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény azon passzusa, amely a nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz a nyugdíjrögzítés rendelkezéseit tartalmazza.
A már hatályba lépett törvény módosítással már nem kell választania a nyugdíjrögzítés lehetőségével élő személynek a tényleges nyugdíjba vonuláskor a rögzített nyugdíj évenkénti emelésekkel növelt összege, és a tényleges nyugdíjba vonulás időpontjára kiszámított nyugdíj összege között, ugyanis a nyugdíj-megállapító szerv hivatalból fogja a magasabb összeget öregségi nyugdíjként folyósítani.
Ugyanez történik a hozzátartozói nyugellátás alapjául szolgáló öregségi nyugdíj összegének megállapításakor is.
Érdemes kérni a nyugdíjrögzítést a kedvező szabályok miatt
Az öregségi nyugdíj igénybevételének két együttes feltétele a nyugdíjkorhatár betöltése és meghatározott mértékű szolgálati megléte. Egyedül a „nők40” kedvezményes nyugdíjellátása vehető igénybe a korhatár betöltése előtt. A nyugdíjba vonulás legkorábbi időpontja a nyugdíj korhatár elérése, de ez a tény nem jelenti azt, hogy a nyugellátást ekkortól feltétlenül igénybe is kellene venni.
Több oka is lehet annak, ha valaki elhalasztja a nyugdíjazás időpontját. Gyakori, hogy az illető folytatni akarja még a munkát, sokszor változatlan feltételekkel, például továbbra is teljes munkaidőben. Ennek a szándéknak a későbbi nyugdíj összege szempontjából igen kedvező hatása lehet, mivel így a korhatár betöltésekor már meglévő szolgálati idő tovább növekszik, akár több évvel is. Szolgálati idő ugyanis az életkortól függetlenül mindaddig szerezhető, amíg az öregségi nyugdíj megállapítása nem történik meg.
Jó tudni, hogy nyugdíjasként végzett munka esetén azonban már nem szerezhető további szolgálati idő, mert ekkor már nem történik a kereset után társadalombiztosítási járulékfizetés.
Mivel a szolgálati idő hossza a nyugdíj összegére jelentős kihatással van, ezért érdemes minél több szolgálati idő évet szerezni. Szintén fontos szempont lehet a korhatár betöltését követő későbbi időponttól igényelt nyugellátásnál a további munkával elért kereset összegének nagyságrendje, mivel a nyugdíj összege a szolgálati idő hossza mellett a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegétől is függ.
Mindezek miatt tehát más lehet a nyugdíj összege a korhatár betöltése időpontjában megállapítva, illetve egy ezt követő, akár évekkel későbbi időpontban - amikor az érintett valóban kéri a nyugdíj folyósítását.
Mivel a nyugdíj igény visszamenőleg legfeljebb csak hat hónapra érvényesíthető, tehát nyugdíjrögzítés nélkül nem lehet megoldani azt, hogy ha a korábbi időponttól igényelt nyugdíj összege magasabb lenne bármilyen oknál fogva (például részmunkaidőre való áttérés miatt) a korhatár utáni nyugdíj összegénél, akkor a magasabb összegű nyugdíjat folyósítsák. A nyugdíj folyósítás nélküli megállapítása, azaz rögzítése azonban megoldja ezt a helyzetet, ezért érdemes kérni a nyugdíjkorhatár elérésével, hogy később a lehető legmagasabb összegű ellátást kapjuk meg.
