Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!
Június 12-én lépett hatályba az Európai Unió migrációs paktuma. Összegezzük, mit tartalmaz valójában.
Két évvel ezelőtt fogadta el magyar és lengyel ellenszavazattal az Európai Unió (EU) a tagállamok szakminisztereit tömörítő tanácsa azt a migrációs paktumot, mely múlt pénteken, 2026. június 12-én lépett hatályba. Az alábbiakban összefoglaltuk,
- miért volt szükség arra, hogy a menekültüggyel kapcsolatban közös álláspontra jussanak a tagországok,
- mit tartalmaz a paktum pontosan,
- és milyen feladatok várnak az egyes tagállamokra a jövőben.
Új migrációs és menekültügyi paktum - Közös uniós rendszer a migráció kezelésére címen tette közzé az EU a röviden csak migrációs paktumként hivatkozott dokumentumot, mely a migráció kezelésére és egy uniós szintű közös menekültügyi rendszer létrehozására vonatkozó új szabálycsomag összessége.
Ezért volt szükség a migrációs paktumra
A szíriai polgárháború, illetve más fegyveres konfliktusok miatt tömegével hagyták el a háborús övezetek lakói otthonukat, és indultak a biztonságosnak ígérkező Európa felé, főleg azt követően, hogy Angela Merkel szavait 2015-ben egyfajta meghívásként értelmezték. Mintegy egymillió ember érkezett ekkoriban többek között Magyarországon keresztül is az EU területére. A hatalmas létszám azonban szükségessé tette, hogy több oldalról kezeljék a humanitárius segélyakciónak induló, ám
hosszútávú következményekkel járó helyzetet.
Amint azt a Hvg.hu-nak a Migrációkutató Intézet igazgatója, Marsai Viktor elmondta: a most életbe lépő paktum „jogilag a szigorítás felé mutat, de nagyon sok elem van benne, ami nem az EU-tól és a tagállamoktól függ, például a visszafogadás és a kiutasítás”.
Mit tartalmaz pontosan az EU migrációs paktuma?
A mediterráneum országai, főként Görögország, Spanyolország, Ciprus, Olaszország fokozottan szembesült az elmúlt tíz évben a migrációs nyomással, hiszen a tengeri határokat sokkal nehezebb ellenőrzés alatt tartani, így szükségessé vált egy egységes rendeletcsomag kialakítása a helyzet kezelésére.
A közös uniós migrációs rendszer rendelkezései az alapelvek szerint megnehezítik a bejutást az unióba, megkönnyítik a kitoloncolást, több lehetőséget adnak elzárásra és felgyorsítják az eljárásokat. Azok a migránsok azonban, akiknek reális esélyük van a befogadásra, gyorsabb eljárásra számíthatnak.
A paktum értelmében már mind a 27 tagállamnak ugyanazt a szabályrendszert kell alkalmaznia nemcsak a határellenőrzések során, de a menekültügyi eljárások, a befogadás feltételei, és a menedékkérők országok közötti el- vagy áthelyezésben is. Az Európai Bizottság májusi jelentése szerint azonban
a legtöbb tagállam még egyáltalán nem készült föl a rendelet elemeinek a gyakorlatba történő átültetésére.
Mi vár a paktum elfogadása utána tagállamokra?
Eddig, ha valaki tengeren keresztül közelítette meg az uniót, és például Görögországban lépett be az EU-ba, akkor, ha másik tagállamból kitoloncolták, egyszerűen visszaküldték Görögországba. Ez aránytalanul nagy terhet jelentett a déli, tengerparttal rendelkező országokra. A migrációs paktum értelmében viszont immár minden uniós országnak részt kell vállalnia azoknak a menekülteknek az elhelyezési költségeiből, akik az unió területére érkeznek, függetlenül attól, hogy milyen módon és útvonalon tették ezt.
Az országokat a dokumentum ezért három kategóriába sorolja:
- Kedvezményezett országok: Ciprus, Görögország és Spanyolország tartozik ide, ezekbe az országokba érkezik a legtöbb menekült; az itt tartózkodó migránsokat osztják szét más tagállamok között, illetve ezek az országok pénzügyi támogatást kapnak.
- Nyomás alatt álló országok: Lengyelország, Horvátország, Ausztria, Észtország, Csehország; a menekültek nagy száma miatt ezek az országok rendkívüli helyzetben vannak, és ideiglenesen mentesülnek a szolidaritási mechanizmus alkalmazása alól.
- Segítő országok: az összes többi tagállam, köztük Magyarország; a migránsok befogadásával vagy pénzügyi segítséggel kell hozzájárulniuk a menekültválság kezeléséhez.
Miként működik majd a felelősségvállalás?
A tagállamok tehát a jövőben vagy befogadják a migránsokat, mégpedig olyan módon, hogy az egyes országokra jutó létszámuk (kvóta) meghatározásakor a lakosságszámot, a GDP-t és az adott ország helyzetét is figyelembe veszik, vagy pedig pénzügyi hozzájárulást fizetnek. Ez a kötelező szolidaritás elve.
Magyarországra nézve ez pár száz főt jelent.
A Google új funkciója segítségével beállítható, hogy milyen oldalak jelenjenek meg a keresési eredmények között. Ha nem akarsz lemaradni cikkeinkről, kattints erre a linkre. Utána csak annyi a dolgod, hogy bepipáld a Dívány neve mellett megjelenő kis négyzetet – ahogy a képen látod.
Ha mindent jól csináltál, a „Saját források” felirat mellett látható lenyíló listában látnod kell a Díványt. Ezzel kész is vagy.
Hogyan számolják ki az országokat érintő kvótát?
Mivel a paktum folyamatosan érvényben lesz, minden évben összegzi, majd jelentést készít az Európai Bizottság arról, hány migráns érkezett az egyes tagállamokba. Az országok kérhetik a rendszerből való ideiglenes kivonásukat, amennyiben rendkívüli helyzetbe kerülnek, de döntést az Európai Bizottság hozz erről. Az EB minden év közepén helyzetértékelést végez, és ellenőrzi a paktum gyakorlati megvalósulását.
A 2025 decemberében elkészített jelentés alapján 2026-ban összesen 21 ezer migránst kellene szétosztani a tagállamok között. Szlovákia és Magyarország azonban jelezte, hogy nem fogad be senkit.
Kapcsolódó cikkünkben a biztonságos közel-keleti országokról olvashatsz.
