Veszélyben a magyarok kedvenc gyümölcse: soha nem látott drágulás jöhet

Olvasási idő kb. 2 perc

Aszályok, viharok és fagyok miatt került veszélybe az idei gyümölcsszezon. Vas vármegyében az elmúlt napok aszályos időjárása, szélviharai és visszatérő hajnali fagyai fenyegetik a kajszi- és epertermést. A helyi gazdák jelenleg is küzdenek a fák és növények megóvásáért, a következő hajnalok hőmérséklete döntheti el, mennyi gyümölcs marad meg, és mikor indulhat el a betakarítás.

Táplánszentkereszten az orkán erejű szél már súlyos károkat okozott, leszakítva a kajsziültetvényeket védő jéghálót. A gazdáknak napokig kellett dolgozniuk a helyreállításon, hogy megvédjék a virágzás utáni, rendkívül érzékeny állapotban lévő fákat – jelezte a VAOL.hu.

Így védik meg a gazdák a termést

A termelők egyelőre pozítívan állnak a várható termés minőségéhez, azonban Enyingi László helyi gazda szerint a sziromhullás után már az egyetlen fokos fagy is komoly pusztítást végezhet a termésben.

A fagy elleni védekezés érdekében a termelők paraffingyertyákat gyújtanak a fák között, a jégháló pedig segít megtartani a hordókban égő anyag melegét.

A folyamatos felügyeletet automata hőmérők segítik, amelyek riasztást küldenek, ha a levegő lehűlése eléri a kritikus fagypontot.

három szem eper egy durva felületű asztalon
Az eper és a barack sokak kedvence, azonban a váratlan időjárási körülmények miatt jelentősen drágulhatnak a tavalyi évhez képest
Fotó: The Washington Post / Getty Images Hungary

A hideg mellett a tartós csapadékhiány is nehézséget okoz, amin a csepegtető öntözés csak részben tud segíteni.

Az eper helyzete is kritikus

A szamócaültetvényeken is feszült a helyzet, a gazdák biostimulátorokkal és fátyolfóliával próbálják mérsékelni az időjárás okozta károkat. Szalay István gazda szerint

Idézőjel ikon

a növények egyelőre egészségesek, és a virágok alacsony elhelyezkedése némi védelmet nyújt a faggyal szemben, ám az erős szél csak tovább szárítja a termőföldet.

A vasi „Szedd magad!” eperszezon kezdetét jelenleg május közepére tervezik, de a pontos indulás a következő napok időjárásától függ.

A termesztők bíznak a fagyok enyhülésében és a tavaszi eső megérkezésében, amely elengedhetetlen lenne a jó termés biztosításához.

Kapcsolódó: visszatért a fagy az országba: fotók és videók a furcsa tavaszi jelenségről.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Pásztor Liliána
Pásztor Liliána
Újságíró, szerkesztő
Pásztor Liliána a Pázmány Péter Katolikus Egyetem kommunikáció és média szakos hallgatója. 2024-ben csatlakozott a Dívány szerkesztőségéhez.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Mindennapi

Pár óra, és lejár a határidő: milliós bírságot kaphat, aki nem lép

Ma 16 óráig el kell távolítani a közterületekről a választási plakátokat. A kint maradt darabokat a helyi önkormányzat leszedi, ennek költségeit pedig az érintett szervezetnek vagy személynek kiszámlázza. Bizonyos esetekben közigazgatási bírságot is kiszabhatnak, mely akár milliós tételű is lehet.

Szülőség

Szigorítanák az új KRESZ-t: ezt a korhatárt emelnék magasabbra

Dr. Kőnig Róbert 25 éves pályafutása alatt nem látott annyi balesetet egyetlen eszköz miatt, mint az elektromos rollerekkel kapcsolatban. A szakember a magyar traumatológusokkal egyetértésben szigorítaná a KRESZ erre a járműkategóriára vonatkozó szabályait a gyermekek testi épsége védelmének érdekében.

Offline

Saját neve sem lehetett, mégis világhírű lett: japán udvarhölgy írta a világ első bestsellerét

Gondoltad volna, hogy a világ legelső regényét nem egy unatkozó európai arisztokrata, hanem egy 11. századi japán udvarhölgy írta, selyemparavánok mögött? Tette mindezt úgy, hogy a valódi nevét még a kortársai is alig ismerték. Muraszaki Sikibu története nemcsak az irodalomról, hanem arról is szól, hogyan vált valaki láthatatlan udvari árnyékból a világirodalom egyik legnagyobb hatású alakjává.