Így változik a nyugdíj összege: 90 ezer magyar ellátását érinti

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A valorizációs szorzók alapvetően meghatározzák, mennyi lesz az idén nyugdíjba vonulók ellátása, erre számíthat mintegy 90 ezer magyar.

A nyugdíj összegét nemcsak a szolgálati idő és az életpálya átlagkeresete határozza meg, hanem az is, melyik évben igényli valaki a járandóságát. A nyugdíj összegének megállapítása során kulcsszerepük van az úgynevezett valorizációs szorzóknak.

Ez határozza meg a 2026-ban nyugdíjba vonulók járandóságát

Ezek az értékkövetési szorzók a KSH legutóbbi kereseti gyorstájékoztatója szerint idén várhatóan 9,4 százalékkal emelkednek – hívta fel a figyelmet Farkas András, a NyugdíjGuru szakértője.

A valorizációs szorzók alapvetően befolyásolják a nyugdíj összegét
Fotó: Irina Belova / Getty Images Hungary

A valorizáció lényege, hogy az életpálya során az 1988 óta figyelembe vehető, korábbi években szerzett nettósított kereseteket meg kell növelni az adott évre vonatkozó szorzóval.

Idézőjel ikon

Erre azért van szükség, mert a sok évvel ezelőtti keresetek az infláció miatt elértéktelenednek.

2026-ban történő nyugdíjmegállapítás esetén a valorizálás a 2024-ben és előtte elért keresetekre vonatkozik, amelyeket a 2025-ös országos nettó átlagkereseti szinthez kell igazítani. 

Ennek során a 2024-es és korábbi naptári évekre  – minden évre külön-külön – meghatározott idei valorizációs szorzóval meg kell szorozni az adott naptári év bérezett napjaira számított nettósított keresetet.

A valorizáció nemcsak a korbetöltött öregségi nyugdíj, hanem a nők kedvezményes nyugdíjának megállapítására is vonatkozik, hiszen utóbbi összegét ugyanolyan szabályok szerint számítják, mint a korbetöltött öregségi nyugdíj mértékét.

Március végén közlik a végleges szorzókat

A valorizációs rendeletet március végén teszik közzé, és megjelenése közel 90 ezer idén nyugdíjba vonuló embert érint. 

Múlt héten a Nemzetgazdasági Minisztérium közzétette a 2026-os valorizációs szorzók táblázatát, amely alapján az öregségi nyugdíj alapját képző havi átlagkeresetet számolják. A rendelettervezet szerint az idei szorzók 9 százalékkal magasabbak lesznek, de a minisztérium március 20-ig adott időt a javaslat társadalmi egyeztetésére. 

Sokan meglepődnek, de az egyetemi évek nem számítanak bele automatikusan a nyugdíjba.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.