Az egyenes ági rokonok öröklése a magyar szabályok szerint illetékmentes, azonban ez csak a belföldi vagyon esetén van így, a külföldi vagyonhoz csak akkor juthatsz hozzá, ha befizeted az adott országban megállapított adót.
Amint arra a Jalsovszky Ügyvédi Iroda Díványnak eljuttatott közleménye figyelmeztet, a nemzetközi öröklés nem várt költségekkel járhat, melynek könnyen adósságcsapda lehet a vége.
Mint írják, bár közismert, hogy az egyenes ági rokonok között az öröklés hazánkban illetékmentes, vagyis nem kell közterhet fizetnünk, ha például a szüleink után öröklünk, amennyiben nemzetközi elem kerül az öröklésbe, már más adózás szabályok érvényesek.
Így alakul az öröklés, ha a vagyon külföldön van
Manapság könnyen előfordulhat, hogy a család egy része külföldön él, és az ott szerzett vagyon ott is marad a halál idejére, legyen szó ingóságról, vagy ingatlanról. A szakértők szerint ez a helyzet komoly adózási kérdéseket vet fel, ugyanis
ha külföldi elem kerül bele az öröklésbe,
az adott ország adószabályait is figyelembe kell venni a magyar szabályozás mellett. Mivel a jövedelemadózással ellentétben az illetékekre nem terjed ki a kettős adóztatási egyezmények hatálya,
akár többszörös adóterhekhez is vezethet
függetlenül attól, hogy Magyarországon nem keletkezik az örökség után illetékfizetési kötelezettség.
Egyes országok megadóztatnak akkor is, ha csak te élsz ott, az örökhagyó nem
Amint azt Hosszú Péter ügyvéd, adótanácsadó összefoglalta, vannak olyan országok, amik akkor adóztatnak, ha az örökös az adott országban lakik, vagy rendelkezik adózási illetőséggel. Ha egy magyar szülő gyereke egy ilyen adózási rendszerű országba költözik és ott él, például Németországban vagy Franciaországban,
a szülőtől származó örökség ebben az országban adóköteles lesz.
Hollandiában és Dániában más a helyzet, ott nem keletkezik adózási kötelezettsége az örökösöknek ugyanebben az esetben.
Így adózol a külföldi örökség után
„A magyar illetékszabály külföldön lévő ingó vagyonra csak akkor terjed ki, ha a fekvés szerinti ország az örökségre nem vet ki adót, külföldi ingatlanvagyonra pedig egyáltalán nem terjed ki. Ezért olyan helyzetekben, amikor az örökhagyónak Magyarországon kívül van vagyona, ténylegesen
az adott ország szabályai fogják eldönteni, hogy van-e végső soron adófizetési kötelezettség”
– foglalta össze Hosszú Péter ügyvéd. Spanyolország, Portugália, Olaszország, Svájc vagy Ausztria azonban megadóztatja a helyi ingatlanok öröklését. Ha pedig két különböző, de örökösödési adó szempontjából eltérő gyakorlatot követő országban él az elhunyt és a leszármazott, lehet, hogy mindkét országban meg kell fizetnie az illetékeket.
