Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A túlméretezett csomagolás, vagy szaknyelven a „slack fill” (töltési hézag) jelensége komoly fogyasztóvédelmi aggályokat vet fel, hiszen a vásárlókat optikai csalással tévesztheti meg. Sokan találkoztak már a jelenséggel, amikor a félkilós húsáru szinte elveszik egy aránytalanul nagy műanyag tálcában, így a polcon lévő termék sokkal nagyobbnak látszik a valóságnál. Bár a feltüntetett tömeg stimmel, a látvány torzítja az érzékelést, ami alkalmas a vásárlói döntések befolyásolására.
A jelenség nemcsak esztétikai vagy etikai kérdés, hanem súlyos környezetvédelmi probléma is. A feleslegesen nagy csomagolás több műanyag-hulladékot termel és nagyobb szállítási költséget igényel. Amennyiben a csomagolás mérete 20 vagy 30 százalékkal meghaladja a szükséges méretet, minden negyedik-ötödik kamion feleslegesen halad az utakon, növelve a légszennyezést és a közúti terhelést. Ez a gyakorlat alapjaiban sérti a körforgásos gazdaság elveit, ahol a legfontosabb cél a hulladék keletkezésének megelőzése lenne – jelezte a Körkörös.hu.
A jövőben szabályoznák a bolti csomagolásokat
Az Európai Unió az új csomagolási rendeletével (PPWR) már fellép a gyakorlat ellen: a jövőben a csomagolások üres térfogata nem haladhatja meg a 40 százalékot.
Magyarországon jelenleg még nincs ismert hatósági precedens kifejezetten a túlméretezett csomagolás miatti szankcionálásra, de a probléma több területet is érint.
A megtévesztés a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatósághoz vagy a Gazdasági Versenyhivatalhoz tartozhat, míg a környezetpolitikai szempontokért az Energiaügyi Minisztérium felel.
A túlméretes csomagolásokkal átverik a fogyasztókat
A túlméretezett csomagolásban lévő több levegő növelheti az élelmiszerek oxidációjának vagy romlásának kockázatát, amiről jelenleg kevés a nyilvános adat. Emellett a fogyasztó anyagilag is pórul jár:
a gyártó a felesleges anyagköltséget és a magasabb kiterjesztett gyártói felelősségi díjat (EPR) beépíti a termék árába, így a vásárló fizeti meg a „látszatot” és a későbbi hulladékkezelés költségeit is.
A hatékony fellépés egyik eszköze a nyilvánosság ereje lehetne, például egy csomagolási „szégyenlista” létrehozásával, amely megmutatná, mely gyártók alkalmaznak megtévesztő gyakorlatot.
Érdemes a doboz mérete helyett a nettó tömeget és a kilogrammonkénti egységárat figyelni, hogy elkerüljük a felesleges kiadásokat és a környezetünk felesleges terhelését.
