Újabb magyar területen terjed a fertőző betegség: reménytelen a helyzet a gazdák szerint

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

A hétvégén a Pannonhalmi borvidéken is azonosították a szőlő aranyszínű sárgáság betegségét, így már 21 hazai borvidéken van jelen. A fertőzés ellen csak a megelőzés véd, a gazdák „reménytelen harcnak” érzik a küzdelmet.

„A zárlati kórokozó már 21 borvidéken van jelen” – jelentette be szombaton a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), miután a laboratóriumi vizsgálatok a Pannonhalmi borvidék területén is kimutatták a Grapevine flavescence dorée fitoplazma betegséget. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kajárpéc és Győrszemere településeken vett minták bizonyultak fertőzöttnek. 

A vizsgálatok után a vármegyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei megkezdték a szükséges zárlati intézkedéseket, ami a fertőzött szőlőtőkék kivágását és megsemmisítését jelenti. Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fertőzés jelenlétét korábban a többi között

Idézőjel ikon

Tokajban, a Badacsonyban, Sopronban, a Neszmélyi-, az Etyek-Budai és a Pécsi borvidéken is igazolták.

Már szinte az összes magyar szőlőbirtokon megjelent a betegség

A szőlő aranyszínű sárgáság betegsége már hosszú évek óta jelen van Magyarországon, ám idén ősszel a korábbiaknál sokkal súlyosabb károkat okoz. Egyesek már a filoxéravészhez hasonlítják, amely a 19. század végén jelent meg: ugyancsak egy Amerikából behurcolt rovar terjesztette, és a hazai szőlők mintegy felét kipusztította.

Ez a betegsége most a szőlő legnagyobb problémája

Nagy István agrárminiszter vasárnap arról beszélt, hogy több mint 200 szemlecsoport drónokat is bevetve keresi a szőlőkben a betegségre utaló jeleket.

Idézőjel ikon

Eddig 8000 hektárnyi területet vizsgáltak át, ami a hazai szőlőterületek kevesebb mint hetede.

Lényegében a tél végéig folynak majd a szemlék, egészen a metszésig. A kormány összesen 3,8 milliárd forintot különített el a védekezésre – az összeg felét helikopteres permetezésre költik.

A fertőzött területek tulajdonosai állami támogatást igényelhetnek, amely a tőkekivágás által okozott károk egy részét fedezheti. A megfertőződött növényeket ugyanis csak megsemmisíteni lehet, a betegséget nem lehet kezelni.

Csak a rovar ellen lehet permetezni, ám ez is reménytelennek tűnik Dóka Éva borász szerint. A Dóka Éva Pincészet vezetője elmondta: most ez a betegség a legnagyobb probléma. „Az időjárással valahogy mindig elboldogultunk, de ezzel nem tudom, mit lehet kezdeni. Ahol egyszer megjelenik, ott már hiába permeteznek, másnap újra berepül a kabóca, és kezdődik elölről az egész” – mondta az Agrárszektornak a borász, aki roppant borúlátó.

Idézőjel ikon

„A betegség elleni védekezés jelenleg szinte reménytelen harcnak tűnik”

– jelentette ki. A fertőzött tőkéket ugyanis ki kell vágni, de mivel a kórokozó más növényeken is megtelepszik, gyakorlatilag lehetetlen minden forrást felszámolni. Hiába permetezik a saját területeiket, a kabóca könnyen visszajuthat a szomszédos ültetvényekről vagy akár vadon élő növényekről. A gazdák ilyenkor kénytelenek hektárokat megsemmisíteni – sok termelő elbizonytalanodott abban, hogy érdemes-e egyáltalán hosszú távon tervezni.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Testem

Sejtszinten borítja fel agyad működését ez az állapot

Egy friss kutatás szerint a depresszió nemcsak a hangulatot és a gondolkodást érinti, hanem egészen a sejtek szintjéig hatással lehet az agy működésére. A tudósok olyan változásokat találtak az agy és a vérsejtek energiaellátásában, amelyek segíthetnek megérteni, miért jelentkezik a tartós fáradtság, a motivációhiány vagy a „lelassult” gondolkodás ennél az állapotnál.

Édes otthon

Ezeken a helyeken lehet azbeszt a te otthonodban is

Sokan úgy gondolják, hogy az azbeszt rég betiltott építőanyagként a lakásokban már sehol sem okozhat problémát. Azonban Magyarországon ma is rengeteg olyan épület, melléképület és udvari szerkezet áll, amely tartalmazhat azbesztet – gyakran úgy, hogy a tulajdonosok erről nem is tudnak.

Életem

Felújítják az egyik budapesti hidat: így hat a forgalomra

Felújítják a Hajógyári-sziget fő megközelítési útvonalát jelentő K-hidat. Az eredetileg ideiglenesnek szánt szerkezet teljes körű rekonstrukciójára a Budapest Közút Zrt. pályázatot írt ki, a kivitelezés pedig várhatóan 2026 őszén indulhat.

Testem

Ez történik a testeddel, ha minden nap zöld teát iszol

A zöld tea nemcsak a koffein miatt hasznos, hanem az antioxidánsai miatt is. A hatás maximalizálásához napi 3-4 csészényi tea kell, lehetőleg nem forrásban lévő vízzel leöntve, illetve számolni kell azzal is, hogy a zöld tea negatívan hat a vas hasznosulására.

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.