Újabb magyar területen terjed a fertőző betegség: reménytelen a helyzet a gazdák szerint

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A hétvégén a Pannonhalmi borvidéken is azonosították a szőlő aranyszínű sárgáság betegségét, így már 21 hazai borvidéken van jelen. A fertőzés ellen csak a megelőzés véd, a gazdák „reménytelen harcnak” érzik a küzdelmet.

„A zárlati kórokozó már 21 borvidéken van jelen” – jelentette be szombaton a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), miután a laboratóriumi vizsgálatok a Pannonhalmi borvidék területén is kimutatták a Grapevine flavescence dorée fitoplazma betegséget. A Győr-Moson-Sopron vármegyei Kajárpéc és Győrszemere településeken vett minták bizonyultak fertőzöttnek. 

A vizsgálatok után a vármegyei kormányhivatal növényvédelmi szakemberei megkezdték a szükséges zárlati intézkedéseket, ami a fertőzött szőlőtőkék kivágását és megsemmisítését jelenti. Az amerikai szőlőkabóca által terjesztett fertőzés jelenlétét korábban a többi között

Idézőjel ikon

Tokajban, a Badacsonyban, Sopronban, a Neszmélyi-, az Etyek-Budai és a Pécsi borvidéken is igazolták.

Már szinte az összes magyar szőlőbirtokon megjelent a betegség

A szőlő aranyszínű sárgáság betegsége már hosszú évek óta jelen van Magyarországon, ám idén ősszel a korábbiaknál sokkal súlyosabb károkat okoz. Egyesek már a filoxéravészhez hasonlítják, amely a 19. század végén jelent meg: ugyancsak egy Amerikából behurcolt rovar terjesztette, és a hazai szőlők mintegy felét kipusztította.

Ez a betegsége most a szőlő legnagyobb problémája

Nagy István agrárminiszter vasárnap arról beszélt, hogy több mint 200 szemlecsoport drónokat is bevetve keresi a szőlőkben a betegségre utaló jeleket.

Idézőjel ikon

Eddig 8000 hektárnyi területet vizsgáltak át, ami a hazai szőlőterületek kevesebb mint hetede.

Lényegében a tél végéig folynak majd a szemlék, egészen a metszésig. A kormány összesen 3,8 milliárd forintot különített el a védekezésre – az összeg felét helikopteres permetezésre költik.

A fertőzött területek tulajdonosai állami támogatást igényelhetnek, amely a tőkekivágás által okozott károk egy részét fedezheti. A megfertőződött növényeket ugyanis csak megsemmisíteni lehet, a betegséget nem lehet kezelni.

Csak a rovar ellen lehet permetezni, ám ez is reménytelennek tűnik Dóka Éva borász szerint. A Dóka Éva Pincészet vezetője elmondta: most ez a betegség a legnagyobb probléma. „Az időjárással valahogy mindig elboldogultunk, de ezzel nem tudom, mit lehet kezdeni. Ahol egyszer megjelenik, ott már hiába permeteznek, másnap újra berepül a kabóca, és kezdődik elölről az egész” – mondta az Agrárszektornak a borász, aki roppant borúlátó.

Idézőjel ikon

„A betegség elleni védekezés jelenleg szinte reménytelen harcnak tűnik”

– jelentette ki. A fertőzött tőkéket ugyanis ki kell vágni, de mivel a kórokozó más növényeken is megtelepszik, gyakorlatilag lehetetlen minden forrást felszámolni. Hiába permetezik a saját területeiket, a kabóca könnyen visszajuthat a szomszédos ültetvényekről vagy akár vadon élő növényekről. A gazdák ilyenkor kénytelenek hektárokat megsemmisíteni – sok termelő elbizonytalanodott abban, hogy érdemes-e egyáltalán hosszú távon tervezni.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

11 napra veszett nyoma Agatha Christie-nek: máig nem tudni, mi történt pontosan

Agatha Christie-t 50 évvel a halála után is a krimi királynőjének tekintik, azonban életének egyik legfontosabb fejezete máig megválaszolatlan kérdéseket hagyott maga után: az írónő 1926-ban nyomtalanul eltűnt, majd tizenegy nappal később egy hotelben találtak rá – úgy, hogy állítólag saját férjét sem ismerte fel.

Lájfhekk

Nem tudsz aludni a nyári melegben? Ezek a tippek segítenek

A nyári hőség nem csak a közérzetünket befolyásolja, az alvás minőségét is jelentősen ronthatja. A tartósan rossz alvás pedig hosszabb távon növelheti több egészségügyi probléma kockázatát, ezért érdemes tudatosan tenni a pihentető éjszakákért. Mutatjuk, hogyan.

Világom

Nem bírod a meleget? Hűsölj a Balti-tenger partján!

Nem minden tengerparti nyaraláshoz tartozik hozzá a perzselő napsütés és a zsúfolt strand: Észak-Németország azokat várja, akik a tengert, a friss levegőt és a történelmi városok hangulatát keresik – a mediterrán hőség nélkül.

Világom

Piran, a sómunkások városa: templomának szobra az időjárást is megjósolja

Portorožtól mindössze néhány percnyi autóútra, vagy akár egy kellemes sétára található Piran, a szlovén Isztria egyik legszebb történelmi kikötővárosa. Az évszázadokon át a Velencei Köztársasághoz tartozó település szinte érintetlenül őrizte meg középkori hangulatát: szűk sikátorok, egymáshoz simuló házak és apró terek alkotják.

Mindennapi

Ezekre figyelj, amikor pultból vásárolsz fagyit

Ha ezeket a tényezőket figyeled amikor fagyizol, könnyebb lesz eldönteni, hogy visszatérsz-e az adott fagylaltozóba. Mutatjuk a legfontosabbakat, és azt is, hogy a hivatalos vizsgálatok során mit ellenőriznek, mert ebből is sokat tanulhatsz.

Testem

A látványos fogyás rejtett ára: nekik segítenek valójában az új elhízás elleni készítmények

Az új generációs elhízás elleni csodaszerek fenekestül felforgatták a világot: a klinikai tesztek szerint a páciensek könnyedén adják le testsúlyuk több mint 10 százalékát, miközben a szív- és érrendszeri kockázataik is csökkennek. Nem csoda, hogy a közbeszéd ma már egyszerű, gyógyszerrel megoldható problémaként tekint a túlsúlyra. A csillogó sikersztorik mögött azonban felsejlik a rideg valóság: a gyógyszer elhagyása után a kilók és a veszélyes egészségügyi mutatók szinte azonnal visszatérnek a kiindulási pontra.

Testem

Krónikus betegségre utalhat, ha nyáron ilyen az arcbőröd

A nyári napsütésben mindenkinek kipirul kicsit az arca, ám ha a pír tartóssá válik, égő érzéssel párosul, vagy apró hajszálerek, esetleg pattanásszerű göbök jelennek meg az orrodon és az orcádon, annak komoly egészségügyi oka lehet. A rozacea egy krónikus, nem fertőző gyulladásos bőrbetegség, amelynek a legfőbb ellensége éppen a nyári hőség és a napsugárzás. Az UV-sugarak ugyanis nemcsak tágítják az ereket, de szétrombolják a bőr védőrétegét és súlyos gyulladásokat indítanak el.

Offline

Ebben a fürdővárosban a királyok is elveszítették a fejüket: a 74 éves Goethe is Marienbadban lett szerelmes

Amikor a 19. század végén Európa uralkodói, hercegei és ünnepelt művészei pihenni vagy éppen titokban udvarolni vágytak, nem a francia riviérára, hanem egy cseh erdő mélyén megbúvó, mocsarakból varázsolt luxusbirodalomba utaztak. Marienbad (Mariánské Lázně) az Edward-korabeli építészetével, neobarokk kolonnádjaival és csodatevő forrásaival a világ legbefolyásosabb embereinek lett a menedéke. VII. Edward angol király itt próbált (sikertelenül) lefogyni a tízfogásos vacsorák mellett, miközben a német költőfejedelem, a 74 éves Goethe egy 17 éves fiatal lány miatt veszítette el a fejét, és kért házassági közvetítést a porosz királytól.

Offline

Romulus és Remus legendája: ki alapította valójában Rómát?

Romulus és Remus történetét szinte mindenki ismeri: a két ikertestvért egy nőstényfarkas nevelte fel, majd egyikük megalapította Rómát. A legenda évszázadokon át a város eredettörténetének számított, a történészek szerint azonban a mítosz mögött sokkal összetettebb politikai és hatalmi játszmák húzódtak meg.