A magyarok által legtöbbet fogyasztott sajt drágulásához vezethet az Országos Kereskedelmi Szövetség véleménye szerint a trappistákra vonatkozó rendelet, amelyet a testület magyar uborkagörbületi törvénynek nevez.
„A lex trappista nem szolgálja sem a magyar fogyasztók, sem a magyar termelők érdekeit” – állítja az Országos Kereskedelmi Szövetség. Az OKSZ szerint a rendelet a Magyarországon legtöbbet fogyasztott sajt árának emelkedéséhez vezet, miközben érdemi intézkedések helyett átmeneti védőernyőt biztosít csak a hazai gyártóknak – derül ki a Piac és Profit beszámolójából.
A törvény szerint csak korong alakú lehet a trappista sajt
Mint ismert, nemrég lépett életbe az a rendelet, amely a korábbinál szigorúbban szabályozza, hogy mi nevezhető trappista sajtnak. Nemcsak az összetevőkkel kapcsolatban változnak az előírások, hanem a formával is:
csak a korong alakú sajtok forgalmazhatók ezen a néven, a hasábot formázók nem.
A szövetség a trappista sajtra vonatkozó jogszabályt egy sokat kritizált európai uniós rendelettel állítja párhuzamba. Az 1998-as uniós rendelet a kígyóuborka paraméterei, köztük
a görbülete alapján határozta meg, hogy melyik zöldséget lehet első osztályúnak nevezni.
„A megboldogult (2009-ben kivezették) európai uborkagörbületi rendeletet sokan kritizálták Magyarországon. Ehhez képest az a rendelet soha nem volt olyan szigorú, mint a mi mostani sajttörvényünk” – szerepel a szövetség közleményében.
Az OKSZ szerint a jogszabály hatására kiszorulhatnak a boltokból az elérhető árú termékek, vagyis csak drágábban lehet majd trappista sajthoz jutni.
Az érdekképviseleti szervezet szerint ugyanakkor a hazai gyártók számára kínált védelem is csak látszólagos és átmeneti. Véleményük szerint a szektor valódi támogatására lenne szükség, elsősorban a hatékonyságot javító intézkedésekre, hogy a szereplők versenyképesebb termékeket állíthassanak elő.
A szövetség emlékeztet: a Gazdasági Versenyhivatal 2024-es jelentése szerint Magyarországon a tej és a tejtermékek ára leginkább a beszállítókat terhelő költségek növekedése miatt emelkedett. Ezek között kiemelt helyet foglaltak el a gazdaságpolitikai intézkedések következményei: a minimálbér emelése, az EPR-díjak és a rezsiköltségek növekedése.
