Ezekben a zöldségekben és gyümölcsökben marad a legtöbb növényvédőszer

Olvasási idő kb. 3 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

Spenót, eper, szőlő – néhány élelmiszer a „Piszkos tizenkettő” listáról, amely azok a zöldségeket és gyümölcsöket rangsorolja, amelyekben a legtöbb növényvédőszer marad.

A gyümölcsök és zöldségek fogyasztása az egészséges táplálkozás egyik alappillére. Arra viszont csak kevesen gondolnak, hogy az értékes tápanyagokkal együtt milyen vegyszereket visznek be a szervezetükbe. A termények ugyanis sok esetben növényvédőszerek maradványait tartalmazzák.

Növényvédőszerek a zöldségekben és gyümölcsökben 

Természetesen az élelmiszer-biztonsági hatóságok szerte a világon szigorúan előírják, hogy mennyi vegyszer maradhat a boltokban árult zöldségekben és gyümölcsökben. A határértéket úgy állapítják meg, hogy a szermaradék rövid és hosszú távon se veszélyeztesse az egészséget – ez nemcsak a felnőttekre, hanem a kisgyerekekre, csecsemőkre is érvényes –, továbbá folyamatosan felülvizsgálják az alkalmazott peszticideket. 

Számos zöldségben és gyümölcsben marad növényvédőszer, még ha határérték alatti mértékben is
Fotó: istetiana / Getty Images Hungary

Ennek ellenére tanulságos látni, hogy mely zöldségek és gyümölcsök tartalmazzák a legtöbb növényvédőszer-maradványt. Ezt a vizsgálatot végezte el az amerikai Environmental Working Group (EWG) nevű nonprofit szervezet, amely egyebek mellett a mérgező vegyi anyagokkal foglalkozik, és kiáll a biogazdálkodás mellett – ugyanakkor a terményeket független szakértők vizsgálták meg.  

A csoport rendszeresen közzéteszi a „Piszkos tizenkettő” (Dirty Dozen) nevű listáját. A rangsor azt a 12 zöldséget és gyümölcsöt tartalmazza, amelyek leginkább szennyezettek növényvédőszerrel.

Idézőjel ikon

Idén 47 élelmiszert, csaknem 54 ezer minta alapján vizsgáltak.

Az elemzés előtt 15-20 másodpercig folyó víz alatt megmosták az élelmiszereket, az ehetetlen héjat – mint például a citromnál vagy a banánnál – eltávolították. 

Piszkos tizenkettő

A 12-féle növényben összesen 203 különböző növényvédőszer maradványát vagy bomlástermékét mutatták ki. A minták 96 százalékában fedeztek fel vegyi anyagokat, átlagosan négyet. Fontos hangsúlyozni, hogy a lista nem jelenti azt, hogy peszticidek mennyisége túllépte a megengedett határértéket, és az is lényeges, hogy az amerikai szabályozás eltér az európaitól. De a rangsor így is érdekes, és útmutató lehet ahhoz, hogy milyen élelmiszerekből érdemes biót venni. 

Egyes élelmiszerek nagyobb mennyiségben tartalmaznak peszticideket
Fotó: valio84sl / Getty Images Hungary

Ezek legtöbb növényvédőszer-maradványt tartalmazó zöldségek és gyümölcsök.

  1. spenót
  2. eper
  3. fodros kel
  4. szőlő
  5. őszibarack
  6. cseresznye
  7. nektarin
  8. körte
  9. alma
  10. szeder
  11. áfonya
  12. burgonya

Tiszta tizenöt

Az EWG összegyűjtötte azokat a zöldségeket és gyümölcsöket is, amelyekben a legkevesebb növényvédőszer-maradványt találták. A listán szereplő élelmiszerek mintáinak 60 százalékában nem mutattak ki vegyi anyagot. A rangsorolás során azt is figyelembe vették, hogy az adott peszticid mennyire káros.

  1. ananász
  2. csemegekukorica (friss és fagyasztott)
  3. avokádó
  4. papaja
  5. hagymafélék
  6. zöldborsó (fagyasztott)
  7. spárga
  8. fejes káposzta
  9. görögdinnye
  10. karfiol
  11. banán
  12. mangó
  13. sárgarépa
  14. gomba
  15. kivi 

Növényvédőszerek az európai élelmiszerekben

Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) legutóbbi, 2025 májusában közzétett jelentése szerint a kontinensen kapható zöldségek és gyümölcsök továbbra is biztonságosak. 

Több mint 13 ezer mintát vettek 2023-ban a legnépszerűbb 12 élelmiszerből, amelyek a következők voltak: sárgarépa, karfiol, kivi, hagyma, narancs, körte, burgonya, szárazbab, barna rizs, rozs, marhamáj és baromfizsír. 

A vizsgált minták 99 százaléka megfelelt az uniós jogszabályoknak, 70 százaléka nem tartalmazott kimutatható mennyiségű növényvédőszer-maradványt.

28 százalékukban egy vagy több peszticidet mutattak ki határértéken belüli mennyiségben. A megengedett szintet a minták 2 százaléka lépte túl, a mérési bizonytalanságot figyelembe véve 1 százalék nem felelt meg az előírásoknak. 

Az esetleges peszticidmaradványok ellenére nagyon fontos, hogy sok gyümölcs és zöldség szerepeljen az étrendünkben, mert ha a vegyi anyagoktól rettegve mellőzzük őket, az nagyságrendekkel komolyabb egészségügyi hátrányokkal járhat. Persze lehet tudatosan vásárolni, és bizonyos élelmiszerekből biót venni.

Fontos az is, hogy fogyasztás előtt minden zöldséget és gyümölcsöt alaposan mossunk meg legalább 15 másodpercig folyó víz alatt. Bár ez nem tünteti el az összes növényvédőszer-maradékot, jelentősen csökkenti a mennyiségüket, emellett eltávolítja a szennyeződéseket és a kórokozókat. 

És mit mond a Nébih? A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint ezeket a szereket eszed te is bolti zöldséggel, gyümölccsel.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Előrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Suhajda Zoltán
Suhajda Zoltán
Újságíró, szerkesztő
Suhajda Zoltán magyar nyelv és irodalom, valamint tanár szakon szerzett diplomát a Szegedi Tudományegyetemen. Több mint húszéves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott közéleti-politikai nyomtatott és online lapoknál, internetes magazinnál és női site-nál. A komoly témáktól a bulvárig, a hírtől a nagy riportig változatos témákról és műfajokban írt cikkeket, és az újságírás mellett felelős szerkesztőként is tevékenykedett. A Dívány csapatának 2025 februárja óta tagja újságíróként.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Nyarak a lakótelepen – Kulcsos gyerekek vakációja a szocializmusban

A nyári szünet ma is komoly fejtörést okoz azoknak a családoknak, ahol mindkét szülő dolgozik, és ez a probléma a szocializmus idején sem volt ismeretlen. A vakáció hónapjaiban feltűnően megnőtt az úgynevezett kulcsos gyerekek száma: azoké a gyerekeké, akik nyakukban a lakáskulccsal, felnőtt felügyelet nélkül töltötték napjaikat.

Világom

Ezekért a magyar férfiakért megőrültek a Habsburg uralkodónők

Bár a történelemkönyvek lapjai leginkább a rideg politikai házasságokról, a Habsburg-ház szigorú spanyol etikettjéről és a birodalmi érdekekről szólnak, a bécsi udvar kulisszái mögött hús-vér emberek éltek, elfojtott vágyakkal és lángoló érzelmekkel. A merev, fojtogató császári protokoll elől menekülő uralkodónők számára a magyar arisztokraták jelentették a megtestesült szabadságot, a vadságot, a lovagias romantikát és a lenyűgöző intellektust.

Életem

Műanyagpohár-tilalom júliustól: drágább lehet az elviteles italod

Egy most életbe lépett szabályozás már a műanyag poharakat is felveszi az egyszer használatos műanyagok tiltólistájára, egy kitétellel: a 10 százaléknál kevesebb műanyagot tartalmazó termékek még maradhatnak. A rendelkezés az ipartestület szerint drágábbá teheti az elviteles italokat a fogyasztók számára.

Édes otthon

Vihar után nem mindig jár kártérítés: ezen múlhat, fizet-e a biztosító

A nyári rekordhőség után hirtelen lehűlés érte az országot, amellyel együtt heves viharokra, felhőszakadásra és jégverésre lehet számítani. A hirtelen jött ítéletidő komoly anyagi károkat is okozhat az ingatlanokban és a járművekben egyaránt. Mivel az ilyen szélsőséges időjárási helyzetekben a kárrendezés nem automatikus, érdemes tisztában lenni azzal, hogy a biztosítók mikor és milyen feltételek mellett fizetnek, vagy éppen miért utasíthatják el a kártérítési igényünket.

Testem

Kovászos, teljes kiőrlésű vagy purpur: valóban megéri a drágább kenyeret venni?

A ropogós héjú fehér kenyér évszázadok óta a mindennapi étkezéseink alapköve, ám az utóbbi időben a pékségek polcait elárasztották a prémium kategóriás alternatívák. A kézműves kovászos, a sötétlő teljes kiőrlésű, vagy a misztikusan csengő PurPur kenyerek ára gyakran a többszöröse a hagyományos változatokénak. De a magasabb összeg mögött valóban meghúzódnak-e bizonyított egészségügyi előnyök, vagy csupán a modern marketing és a szuperélelmiszer-imázs fizetteti meg velünk a magasabb árat? Utánajártunk, mit tudnak valójában a trendi kenyérfajták, és hogyan kerülhetjük el a gyártók leggyakoribb csapdáit.

Testem

Nincsenek korai jelei, mégis tömegeket érint: innen tudhatod, hogy veszélyben van a veséd

Vesénk a nap 24 órájában szűri a vérünket, méregteleníti a szervezetünket, és szabályozza a vérnyomásunkat. Egy friss, globális elemzés sokkoló adatai szerint a krónikus vesebetegség hivatalosan is bekerült a világ tíz vezető haláloka közé. A legnagyobb veszélyt az jelenti, hogy ennek az alattomos népbetegségnek a kezdeti stádiumban nincsenek egyértelmű, fájdalmas tünetei, így milliók sétálnak az utcán úgy, hogy fogalmuk sincs róla: a veséjük már a túlélésért küzd.

Offline

Egyszerű kvíz irodalomból: tudod még fejből a memoritereket?

Két kezünk is kevés hozzá, hogy megszámoljuk, hány verset kellett fejből megtanulnunk az iskolában. Noha nem biztos, hogy ezek voltak a kedvenc költeményeink, mégis tudjuk ezeket évtizedek múlva is idézni. Kvízünkben arra vagyunk kíváncsiak, vajon te mennyire emlékszel ezekre?

Offline

Chopin halála máig rejtély – nem biztos, hogy a tbc vitte el

Frederic Chopin 1849-ben bekövetkezett halálát hivatalosan a tbc-nek tulajdonították, azonban a zeneszerző szívének későbbi vizsgálata, valamint korabeli orvosi feljegyzések hiányosságai miatt a halál pontos oka a mai napig nem tekinthető véglegesen tisztázottnak.

Offline

A pestis szülte a karantént: így alakult ki a történelem első járványvédelmi rendszere

Amikor ma a karantén szót halljuk, legtöbben a modern világjárványokra gondolunk, pedig az elkülönítés ötlete több mint hatszáz évvel ezelőtt született meg a pestis elleni küzdelem során. A középkori Európa számára a járványok láthatatlan és megállíthatatlannak tűnő ellenséget jelentettek, miközben a kereskedelem és a hajóforgalom továbbra is összekötötte a kontinens városait.