Itt a toplista: ezeken az utakon vagy a legnagyobb veszélyben

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Kiderült, hogy a 2024-es adatok alapján melyik magyarországi utakon történik a legtöbb, személyi sérüléssel járó baleset. Meglepő módon az autópályák a legveszélyesebbek közé tartoznak.

Azt gondolhatnánk, hogy a sztrádák nemcsak a leggyorsabb, de a legbiztonságosabb utak közé tartoznak. Nincs szembeforgalom, nincsenek éles kanyarok, ahogy gyalogosok és biciklisek sem, meglehetősen védett az állatoktól, hóban pedig az elsők között gondoskodnak a letakarításáról, beszórásáról. Ennek ellenére az M1-es, az M3-as és az M5-ös autópálya is belkerült a legveszélyesebb utak toplistájának első öt helyezettje közé – derül ki a vezess.hu összeállításából. 

A lap a Központi Statisztikai Hivatal 2024-es adatait alapul véve vizsgálta meg, hogy mely utakon következik be a legtöbb, 8 napon túl gyógyuló sérüléssel járó karambol. A statisztika a kisebb koccanásokat, valamint a csak járműtörésekkel járó baleseteket nem rögzíti. Tulajdonképpen nem meglepő, hogy az ország leghosszabb közútja került az első helyre: összességében a Budapesttől Záhonyig, 352 kilométeren át húzódó 4-es főúton történik a legtöbb baleset.

Az autópályák a legveszélyesebb utak

A személyi sérülésekkel járó balesetek száma alapján ezek a legveszélyesebb utak:

  1. 4-es főút: 167 baleset
  2. M1-es autópálya: 149 baleset
  3. M3-as autópálya: 119 baleset
  4. M5-ös autópálya: 117 baleset
  5. 6-os főút: 117 baleset
  6. 3-as főút: 106 baleset
  7. 1-es főút: 101 baleset
  8. 7-es főút: 99 baleset
  9. 5-ös főút: 84 baleset
  10. 8-as főút: 77 baleset
A legbiztonságosabb utak közé kellene tartozniuk, mégis kifejezetten veszélyesek Magyarországon az autópályák
Fotó: Czimbal Gyula / MTI

Halálos balesetek szempontjából pedig így fest a lista:

  1. M1-es autópálya: 14 halálos baleset
  2. M3-as autópálya: 10 halálos baleset
  3. 1-es főút: 8 halálos baleset
  4. 4-es főút: 8 halálos baleset
  5. M5-ös autópálya: 8 halálos baleset
  6. 47-es főút: 6 halálos baleset
  7. 3-as főút: 5 halálos baleset
  8. 5-ös főút: 5 halálos baleset
  9. 52-es főút: 5 halálos baleset
  10. 6-os főút: 5 halálos baleset

A fenti listák persze csalókák lehetnek, hiszen nem veszik figyelembe az utak hosszát. Nem fest jobb képet azonban az M1-es autópálya biztonsága akkor sem, ha az utak hosszára vetítve néztük meg a veszélyességüket, vagyis kiszámoljuk, hogy átlagosan hány kilométerenként következik be baleset.

Ennyi kilométerre jut egy személyi sérülés:

  1. M1-es autópálya: 1,07 km
  2. M5-ös autópálya: 1,47 km
  3. 1-es főút: 1,75 km
  4. 4-es főút: 2,1 km
  5. M3-as autópálya: 2,35 km

A halálos baleseteket vetítve az út hosszára is az M1-es marad a lista élén, 11,4 kilométerrel. Utána az 52-es főút (12,8 km), az M5-ös autópálya (21,6 km), az 1-es főút (22,1 km) és az M3-as sztráda (28 km) következik.

 

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.