Gyászosan teljesítenek a magyar bérek az európai fizetések rangsorában

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Ahogyan a megélhetés költségei, úgy a bérek is nagy szórást mutatnak az Európai Unió egyes tagállamait összehasonlítva: a magyar fizetések a lista utolsó előtti helyéig jutottak mindössze.

A Euronews cikke az Eurostat 2023-as adataira alapozva készített összehasonlítást arról, melyik uniós tagállamban hogyan keresnek a polgárok. Az átlagos bruttó éves fizetést osztották el tizenkettővel, így állapítottak meg havi összeget.

Két éve az átlagos bruttó fizetés egy hónapra vetített uniós átlaga 3155 euró volt, ez forintban több mint 1,2 milliót jelent. Nagy eltérések mutatkoznak ugyanakkor országok szintjén: Bulgáriában 1125 euró (454 ezer forint) volt mindössze ez az összeg, míg Luxemburgban 6755 euró (2,7 millió forint.)

A magyar fizetések nem teljesítettek jól
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

Luxemburg kiugróan magas értéket produkál, az 5000 eurós álomhatár fölé az országon kívül csak Dánia jutott, Magyarországot pedig a listának nem ezen a részén, hanem a legvégén érdemes keresni. Amint a cikk megállapítja, 26 uniós tagállam közül 10-ben van 2000 euró, azaz nagyságrendileg 800 ezer forint alatt a havi bruttó fizetés átlaga, hazánk pedig befért azon 4 tagállam közé is, amelyben ez az 1500 eurót sem éri el.

Ennyit ér a magyarok fizetése

A magyar átlagos bruttó fizetés egy hónapra vetített összege egészen pontosan 1408 euró, azaz 568 ezer forint volt a 2023-as adatok szerint, amivel csak a sereghajtó Bulgáriát tudtuk előzni.

A vásárlóerő-egység szerint számított táblázatban már valamivel jobban szerepel hazánk: a 3155 eurós uniós átlaghoz képes itt is alacsonyabb, 2062-es szám került Magyarország neve mellé,

Idézőjel ikon

ezzel hátulról a negyedik helyre került Bulgáriát, Szlovákiát és Görögországot maga mögé utasítva.

Mindezt úgy sikerült elérnie hazánknak, hogy 2018-2023 közt jelentős, 45 százalékos emelkedés következett be az átlagbérekben.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.

Offline

Ha Kádár-kockában élsz, tudnod kell, miért ez az épület neve

Akár egy sütemény neve is lehetne, de semmi ehető nincs benne. A Kádár-kocka a vidéki Magyarország egyik legjellemzőbb épületformáinak egyike, mely meglepő módon nem Kádár Jánoshoz köthető, bár az általa fémjelzett korszak termelte ki a tömeges elterjedését.