Így alakulhat az euró magyarországi bevezetése – részleteket közöltek

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen a Dívány!

Magyarország az Európai Unióba történő 2004-es belépése óta nem sikerült igazán közel kerülni az euró bevezetéséhez – állítja a GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzésében. Ma rosszabbul állunk, mint 2014-ben, így egyelőre nem reális a közös európai fizetőeszköz megjelenése itthon.

Az elmúlt 20 évben, mióta Magyarország tagja az Európai Uniónak (EU), újra és újra napirendre kerül az a kérdés, hogy vajon mit eredményezne az euró magyarországi bevezetése. A lépésnek akadnak ellenzői és támogatói is, ám az tény, hogy ahhoz, hogy euróval fizethessünk a magyar boltokban, bizonyos kritériumoknak meg kell felelni. A GKI Gazdaságkutató Zrt. az évforduló apropóján megvizsgálta, hova jutottunk ez alatt a 20 év alatt – számol be az Economx

Ezért vagyunk messze a magyar eurótól

A négy fő kritérium egyike a költségvetési hiány. Az elvárt GDP-arányos 3 százalék ritkán teljesült, 2004 és 2011 között például minden évben meghaladta ezt a szintet. 2012 és 2019 között ugyan teljesült a deficitre vonatkozó kritérium, ám a Covid után fellazult a fiskális fegyelem: szinte minden évben 6 százalék körül alakult a hiány, 2024-ben is 5 százalékos volt.

Egyelőre marad a magyar forint – messze vagyunk még az eurótól
Fotó: Bloomberg / Getty Images Hungary

A következő kritérium szerint az államadósság nem haladhatja meg a GDP 60 százalékát, vagy ha meghaladja, közelíteni kell a határhoz. Itt is hasonló a helyzet, mind a büdzsénél: a koronavírus-járvány előtt egész jó volt a helyzet, ám a pandémia idején felugrott a ráta és azóta is csak enyhén csökkent.

2010 óta megduplázódott a nominális államadósság, és jelenleg GDP arányosan a 2017-es szinten áll.

Az infláció tekintetében sokáig nem sikerült teljesíteni az előírt kritériumot, ám a 2022-23-as rekordmagas infláció után 2024 végére újra a referenciaérték körüli lett a mutató. A negyedik elvárás a hosszú távú kamatok alakulása. Ebben sem teljesíti Magyarország a kritériumot, ez utoljára 2014 és 2020 között sikerült, köszönhetően az akkori olcsó hiteleknek.

Mindezek alapján az elemzőintézet véleménye szerint 2014-ben állt Magyarország a legközelebb ahhoz, hogy az euró előszobájának számító ERM II.-höz csatlakozzon. Ma, tíz évvel később rendkívül távol kerültünk az új fizetőeszköz bevezetésétől, köszönhetően legnagyobb részben a magas kamatoknak és a költségvetési hiánynak.

Múzsák a csók után könyv

Múzsák a csók után

Mi történt Szendrey Júliával, miután visszautasította „a nemzet özvegye” szerepét? Miért nem állt szóba egymással Babits felesége és lánya a költő halála után? A kötet nagy íróink, költőink életének legfontosabb női szereplőit helyezi a középpontba: húsz magyar múzsa élettörténetébe nyerhetünk bepillantást. Olykor felemelő, máskor tragikus női sorsok gyűjteményét tartja kezében az olvasó, amelyből kiderül: a halhatatlanságért sokszor a személyes boldogsággal kell fizetni: a kötet harmadik kiadása már a nyomdában.

Rendeld meg a kiadó oldalán kedvezményesen!

hirdetés

Kálmán Gábor
Kálmán Gábor
Vezető szerkesztő
Kálmán Gábor az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett diplomát kommunikáció szakon. Újságíróként és szerkesztőként is dolgozott online és print napi-, illetve hetilapoknál, magazinoknál, később tördelőként, grafikusként és művészeti vezetőként szerzett tapasztalatokat. A Kodolányi János Főiskolán online újságírás gyakorlatot vezetett, elvégezte a 4Cut Digitális Műhely Videóvágó, videótechnikus tanfolyamát. 2024 óta dolgozik a Díványnál újságíróként és szerkesztőként. 2026 januárjától vezető szerkesztői feladatokat is ellát.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Férfiruhában kémkedett a japánoknak a kínai hercegnő: hadsereget is vezetett hazája ellen a Kelet Gyémántja

Mandzsu hercegnőnek született, de a japán hadsereg legveszélyesebb titkos fegyvere lett belőle. Josiko Kavasima élete a huszadik századi történelem egyik legbizarrabb kémhistóriája: a hercegnő szakított a női szerepekkel, férfiruhát öltött, és saját hadsereget vezetve segítette Japánt Kína lerohanásában. A „Kelet Gyémántjaként” ünnepelt kémet a háború után a kínaiak nemzeti árulóként fogták perbe, és sorsa drámai véget ért. Utánajártunk a Távol-Kelet legrejtélyesebb, férfiruhás női kémének elképesztő és tragikus életének.

Testem

Ezért tör rád délután az édesség utáni vágy: komoly problémát jelezhet

Bár szinte mindenkivel előfordul, hogy ebéd után elnehezül, és legszívesebben azonnal valamilyen édesség után nyúlna, a rendszeresen visszatérő délutáni fáradtság- és cukorcsapda mögött komoly egészségügyi okok állhatnak. A szakemberek szerint ez a jelenség az inzulinrezisztencia egyik legtipikusabb és leginkább figyelmen kívül hagyott előszele lehet. Amikor a sejtek éheznek a hibás anyagcsere miatt, a szervezetünk kénytelen vészjelzéseket küldeni, ami drasztikus energiazuhanásban és kínzó nassolási vágyban nyilvánul meg. De hogyan működik ez a rejtett folyamat, milyen egyéb tünetekre kell figyelnünk, és hogyan törhetjük meg végleg ezt az ördögi kört?

Édes otthon

5 hőségtűrő növény az erkélyre: bírják a 40 fokot is

A nyári hőség és a hosszan tartó száraz időszakok sok kerttulajdonost és balkon-rajongót próbára tesznek: a cserepes növények gyorsan kiszáradnak, a forró burkolatok pedig tovább fokozzák a hőséget. Vannak azonban olyan virágok és dísznövények, amelyek meglepően jól viselik a napsütést és a ritkább öntözést.

Testem

Így jelez a tested, ha túl sok cukrot fogyasztasz

A finomított cukor korunk étrendjének egyik legnagyobb rejtett veszélyforrása, amely szinte észrevétlenül teszi tönkre az egészségünket. Sokan csak akkor eszmélnek fel, amikor már kialakult a túlsúly vagy a cukorbetegség, pedig a szervezetünk jóval korábban, apróbb jelekkel próbál figyelmeztetni a bajra. A hirtelen ránk törő délutáni fáradtságtól a makacs pattanásokon át az állandó nassolási vágyig számtalan tünet utalhat arra, hogy túl sok cukrot fogyasztunk.