Az üzletekben a jövedelme felét tudja elkölteni csak egy átlagos magyar: a bérek többi része különböző kiadásokra megy el, így arra már nem marad belőle, hogy a kiskereskedelemben akár élelmiszerre, akár használati tárgyakra fordítsa.
A GfK adatai alapján derült fény minderre: Magyarországon 4572 euró (nagyságrendileg 1,8 millió forint) az az összeg, amelyet egy ember átlagosan elkölt a kiskereskedelemben egy év alatt a HVG cikke szerint.
Hazánkkal együtt összesen 25 országban tekintették át a költéseket, az átlag 6517 euró lett, a magyarok ennek 70 százalékán állnak. A legelső 12 067 euróval Luxemburg, az országot Svájc és Dánia követi.
Ami a vásárlóerő országon belüli megoszlását illeti, Budapesten magasabb a kiskereskedelmi bevásárlóerő, mint az ország átlaga, mégpedig nem is kevéssel, mintegy 13 százalékkal. A legszegényebb vármegye Szabolcs-Szatmár-Bereg, az országos átlag 84 százalékával.
A magyar béradatok is ezt mutatják
A KSH tavaszi adatai is arról tanúskodnak, hogy Budapesten keresnek a legjobban a magyarok, a leginkább pedig Szabolcs-Szatmár-Bereg szakadt le. A KSH a 2023-as évre vonatkozó szerint a legszegényebb vármegyében, Szabolcs-Szatmár-Beregben csak 271 320 forint a teljes munkaidőben alkalmazott dolgozók átlagkeresete, miközben Budapesten ugyanez az érték majdnem 200 ezer forinttal magasabb: 467 286 forint.
Szakértők szerint körülbelül nettó 340 ezer forint jövedelemre van szükség ahhoz, hogy ne csak a legszükségesebbre jusson.
A lakosság is hasonló összeget említett egy, a közelmúltban végzett felmérésen. A szűkös megélhetéshez eszerint személyenként (tehát nem háztartásonként) nagyjából nettó havi 250 ezer forintra, a gondtalan élethez viszont már nettó 600 ezer forintra van szükségünk a lakossági méréseken alapuló vizsgálatok szerint.
