A magyar nyugdíjak adóztatása jöhet

Olvasási idő kb. 2 perc
Google Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!

A szakértő szerint elkerülhetetlen a magyar nyugdíjrendszer reformja: az egyik kívánatos változtatás a bruttó nyugdíjszámításra való átállás lenne Farkas András szerint. Ez a nyugdíjak adóztatását is jelenti.

Megfelelőség, korszerűség és fenntarthatóság: Farkas András, a NyugdíjGuru néven is ismert szakértő érvelése szerint ez az a három alapkritérium, amelyeknek egy nyugdíjrendszernek meg kell felelnie. A Portfolio hasábjain azt fejtegeti, hogy a jelenlegi magyar rendszerben ez nem valósul meg, így nagy reformra volna szükség.

A megfelelőség kritériumának teljesítéséhez kell az, hogy a nyugdíj megelőzze az időskori elszegényedést, helyettesítse a munkából származó jövedelmet és a nemzedékek egymás iránti szolidaritását is tükrözze.

Ha áttérnénk bruttó nyugdíjmegállapításra, az adózás révén nem érezné úgy mindenki, hogy a nyugdíjasokat a fiatalok tartják el
Fotó: Thanasis Zovoilis / Getty Images Hungary

Farkas szerint minden nyugdíjas relatív elszegényedési csúszdára kerül, mert a munka világát frissen maguk mögött hagyók járandósága az első évben igazodik ugyan az országos nettó átlagkeresethez, de már az ellátás folyósításának második évétől megkezdődik a nyugdíj vásárlóerejének relatív csökkenése, hisz a már megállapított összegeket csak az infláció mértékével emelik. Jelenleg a nyugdíjak nem alkalmasak a jövedelempótlásra, és a nemzedékek közti szolidaritás követelményének sem felelnek meg,

Idézőjel ikon

az aktív korúak ugyanis nagyon sok nyugdíjas ellátását finanszírozzák.

Ezért lenne érdemes adóztatni a nyugdíjakat

A korszerűséghez követelményéhez a nyugdíjrendszernek átláthatónak kellene lennie, ami szintén nem teljesül a NyugdíjGuru szerint, mivel senki sem tudja előre, milyen ellátásra számít. A szakértő szorgalmazná egy újfajta nyugdíjszámítást: a bruttó keresetből meghatározott bruttó nyugdíjösszeg adózna, így megszűnne az a rendszer, amelyben a nyugdíjasokra egyszerű eltartottként tekint mindenki. Emellett a lépés átláthatóbbá tenné azt, ki mennyi pénzt kap.

Farkas András szerint Magyarországon a nyugdíjrendszer finanszírozási gondjai demográfiai okokból válnak nehezen kezelhetővé 2039-2042 között:

ekkor az 1974-1977 közt születettek mennek nyugdíjba, ezzel pedig 4 év alatt 680 ezer fővel, vagyis évente 170 ezer emberrel nő a nyugdíjasok száma. Ennek kezelésére – valamint a járulékos, a nyugdíjasok számának növekedésével párhuzamosan az egészségügyi ellátórendszeren keletkező nyomás enyhítésére – még nem lát kezdeményezést a szakértő, ami a fenntarthatóság kritériumának teljesülését is kétségbe vonja.

Elveszett harmónia

Elveszett harmónia

Megrendelhető a Dívány új könyve, az Elveszett harmónia, melynek segítségével megértheted, hogy a széthullás nem a vég, hanem a kezdet. Tóth Réka Ibolya saját módszerével mutatja meg, hogy a harmónia nem elérhetetlen vágy, hanem az az alapállapot, amelybe te is visszakerülhetsz. Önmagad megértése, valamint a QR-kóddal elérhető meditációk és testtudatos gyakorlatok segítenek a gyógyuláshoz vezető útra lépni, így megszabadulhatsz az ismétlődő mintáktól és a régi szenvedéstől.

Keresd a könyvet az Inda Press Kiadó kínálatában!

hirdetés

Kálmán Szonja
Kálmán Szonja
Főszerkesztő
Kálmán Szonja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán végzett magyar-kommunikáció szakos bölcsészként, majd a MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémiájának posztgraduális képzésén szerzett kulturális újságíró képesítést. Az elmúlt húsz évben print napilapnál, online magazinoknál és híroldalnál is tapasztalatokat gyűjtött, de szövegírói, lektori és olvasószerkesztői pozíciót is betöltött már pályafutása során. 2022-ben csatlakozott a Dívány csapatához, 2025 júniusától a prémium magazin főszerkesztője.
Oszd meg másokkal is!

Neked ajánlott

Az oldalról ajánljuk

Offline

Villámkvíz: ki rendezte ezeket a híres magyar filmeket?

Jancsó Miklós, Szabó István, Bacsó Péter. Csak néhány név a 20. század leghíresebb magyar filmrendezői közül. Híres filmjeik évtizedeken át szórakoztatták a magyar közönséget, és néhány sikeres alkotásuk még külföldre is eljutott.

Mindennapi

Mégsem vonul ki Magyországról a Tesco: 40 új boltot nyitna az üzletlánc

Az eddigi híresztelésekkel ellentétben, amelyek szerint a Tesco esetleg kivonulna a magyar piacról, az áruházlánc nemhogy nem távozik, de komoly terjeszkedést tervez, és mindeközben egymilliárd forintos beruházással modernizálta 26 éve működő budaörsi boltját. A 2001-ben megnyitott áruház, amely egykor a cégcsoport legnagyobb hazai hipermarketjének számított, átfogó felújításon esett át.

Testem

Miért nem bírja testünk a kánikulát? Ez történik veled nagy melegben

Az extrém meleg nemcsak kellemetlen, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelent. A fokozott izzadással folyadékot és ásványi anyagokat veszítünk, miközben a szív terhelése fokozódik. 37 Celsius-fok feletti melegben és magas páratartalom mellett a test hűtése egyre nehezebb, ami létfontosságú szerveinkre – a májra, a vesékre, az agyra és a szívre – is hatással van.

Offline

A Notre-Dame szobraiból olvasta ki az örök élet titkát, majd köddé vált az utolsó alkimista

A történelem tele van rejtélyes figurákkal, de kevés olyan ember akad, aki akkora kulturális és ezoterikus vihart kavart volna a modern korban, mint Fulcanelli. A titokzatos francia férfi, akit a huszadik század utolsó igazi alkimistájaként emlegetnek, a legenda szerint megfejtette a bölcsek kövének titkát, rájött az örök élet elixírjének receptjére, majd miután megosztotta tudását a világgal, egyszerűen köddé vált. Története a mai napig lázban tartja a történészeket, a detektíveket és az összeesküvés-elméletek híveit.

Életem

Katasztrófa fenyegeti Dél-Magyarországot: összeomolhat a mezőgazdaság

Egy új tudományos modell, a Climate-Driven Agricultural Decline Index (CADI) aggasztó jövőképet vetít előre a hazai agrárium számára. A Spanyol Nemzeti Kutatási Tanács és a Barcelona School of Economics kutatói arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben nem sikerül időben és hatékonyan alkalmazkodni a gyorsan megváltozó éghajlati feltételekhez, a század végére drasztikus mértékben romolhat a dél-magyarországi földek termőképessége.