Állítsd be, hogy a Dívány az elsők között legyen a Google-találatokban!
A nyugdíjszámítási szabályoknak se vége, se hossza, de van köztük egy, amelyikről valószínűleg még nem is hallottál soha, és kifejezetten arra hozták létre, hogy a nagyon magas ellátások összege csökkenjen.
A nyugdíjszámítás metódusa meglehetősen bonyolult, a legkülönbözőbb számításokat végzik egymás után, hogy a folyamat végére az állami ellátás összegét megkaphassák. A módszert ismerteti a Bankmonitor cikke, bemutatva egy furcsa szabályt, a degressziót is.
A nyugdíj alapvetően a havi átlagkereset egy szorzóval való szorzásából születik. Ehhez két olyan számra van szükség, amellyel a leendő nyugdíjasok általában nincsenek tisztában. A havi átlagkeresethez először is az 1988 óta szerzett kereseteket mai értékre számítják át, ebben az úgynevezett valorizációs szorzó nyújt segédkezet.
A következőképp alakulnak ezek a szorzók néhány évszám esetében:
- 1990-ben szerzett keresetek: 39,188
- 1995-ben szerzett keresetek: 15,288
- 2000-ben szerzett keresetek: 7,045
- 2005-ben szerzett keresetek: 3,811
- 2010-ben szerzett keresetek: 2,954
- 2015-ben szerzett keresetek: 2,414
- 2020-ban szerzett keresetek: 1,458.
A valorizált kereseteket ezután összeadják, majd elosztják azon napok számával, melyeken az érintett jövedelmet szerzett.
Ekkor egy napi átlagkeresethez jutnak, melyet megszoroznak 365-tel, majd elosztják 12-vel, így kapják meg az átlagkeresetet.
Ez a legfurcsább nyugdíjjal kapcsolatos szabály
Itt jön képbe a degresszió szabálya. Ez a 372 ezer forintot meghaladó havi átlagkeresetek csökkentését írja elő. Amennyiben a kiszámított havi átlagkereset 372 ezer forintnál több, akkor a 372 001 forinttól 421 000 forintig terjedő rész 90 százalékát, a 421 ezer forint feletti résznek pedig a 80 százalékát lehet figyelembe venni.
A szolgálati időt napra pontosan számolják ki: azok a napok számítanak, amelyeken a nyugdíjigénylő nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Ezt egész évre kerekítik, de mindig lefelé, így 40,99 év is negyvennek számít.
Minél több a szolgálati idő, annál jobbak a nyugdíjszámítás feltételei, mert ez a következő szorzószámokat eredményezi:
- 30 évhez: 68%
- 35 évhez: 73%
- 40 évhez: 80%
- 45 évhez: 90%
- 50 vagy annál több évhez: 100%.
A megkapott átlagkeresetet ezzel a fenti számmal kell megszorozni, ekkor kapjuk meg a nyugdíj végső összegét.
